A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 -=A Legenda=-

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: -=A Legenda=-   Hétf. Aug. 24, 2015 3:25 pm


A Legenda alacsony, de nagyon hosszú épület, amit az idők során már elég vastagon belepett a por és a kőtörmelék, ezért igazán embertpróbáló feladat megtalálni a többi nagy, szürke kőhalom között. Akár milyen hihetetlen, ez a fogadó bonyolítja a legnagyobb forgalmat Saltuson, hiszen mindenki, aki az Achrochra igyekszik, itt kénytelen megszállni, vagy ellátmányt venni magához.
A Legenda zord külseje mondhatni arany szívet takar, hiszen a több évtizedes porréteg alatt meglehetősen kényelmes fogadó várja a tikkadt vándorokat. Na jó, azért nem kell semmi túlzottan kényelmesre számítani, de hat főnél többet nem kell elviselnünk a szobánkban, és ráadásul mindenkinek jut ágy. Ha meg nem, azért az istállóban bőven van elég szalma. Persze, ha úriasan saját, privát szobára vágyunk, elég sok aranyat kell kicsengetnünk a fogadó tulajdonosának Eidrick Argenornak. Az öregurat rendszerint a tágas étkezőként és söntésként is funkcionáló helyiség végében álló pult mögött találjuk. A pultot -mint oly sok minden mást is- terméskőből rakták, a tetejére pedig szép nagy, téglalap alakú márványlapot helyeztek. Rajta agyagkorsók sorakoznak és fél-embermagas oszlopban tányérok, előtte pedig a Legenda legendás házörző ebe, a hatalmas, vizslára hasonlító Erem alszik.
A szobák hátrébb, egy hosszú folyosó két végén sorakoznak, és tökéletes másai egymásnak.
A Legendához egy méretes konyha is tartozik, ahol éjjel-nappal rotyog valami a tűzön, hátha váratlan vendég állít be, valamint egy fedett istálló, ahol a málhás állatok megpihenhetnek (vagy ha nincs elég szoba, akkor a kevésbé tehetős vendégek).
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Pént. Dec. 09, 2016 5:50 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

A Legenda első ránézésre úgy festett, mintha a gyermekmesék földalatti koboldnépei építették volna. A mennyezet jóval alacsonyabban volt, mint Domhanon, így a magasabb utazók ügyesen végigzongorázhatták a keresztgerendákat a homlokukkal az első pár lépésnél - onnan lejtősen emelkedett a boltozat.
Feladir csizmája alatt fényesre kopott hajópadló nyekergett, de az efféle pianissimóban felhangzó zajok menthetetlenül elvesztek abban a hangorkánban, ami már az ajtóban úgy csapta meg elfünket, mint a szinte szaunaszerű meleg. A fogadót nehéz pörkölt- és izzadságszag lengte be. Az első forrása a bazaltlapos pult volt, a másodiké az a tucat vendég, akik a söntésben tanyáztak. Első ránézésre kereskedők voltak: emberek, laerek, és egy távolabbi asztalnál pár elf dugta össze a fejét. Alig egy-két saltusi.
Ahogy Feladir belépett, a fogadó tulajdonosa, Eidrick Argenor már elő is kapott egy öblös fakupát, és barátságosan intett az új vendégnek.
- Achran sti trichan, elf uram. - köszönt. Achran sti trichan. Még Feladir is hallotta párszor ezt a hagyományos saltusi köszöntést. A hegyek fordítsák el a szemüket. Vagy valami ilyesmi.
A pult lábánál elnyúlt kutya - egy tekintélyes méretű, rozsdaszín kaptárfosztó-keverék- lustán felemelte a fejét, és öreg, homályos tekintetét az elfre függesztette, majd unottan visszafeküdt.
- Köpedék idő van, mi?- csevegett tovább az éltes saltusi, miközben ujjai között valami gyanús, sötét színű palackot hintáztatott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Pént. Dec. 09, 2016 6:56 pm

Négyezer szó a kövekre


Van egy ember mondás, miszerint nem szabad egy könyvet megítélni a borítójáról. Azt hiszem ez a saltusi fogadókra hatványozottan igaz. Először is nem volt hideg és nyirkos, másodszor pedig nem volt sötét és barátságtalan. Színek hiányában azonban nem igen tudtam megmondani, hogy a hely tetszik-e. Feltételeztem, hogy sok mindent amúgy sem lehetett látni, de az árnyékok inkább baljóslatúan sötétek voltak és természetellenesen hosszúra nyúltak. Mégsem keltette azt a benyomást, hogy a hely nyomasztó lenne. Ha eltölthetnék egy éjszakánál többet a helyen, biztos meg tudnám szokni.
- Jó estét neked is, csapos uram! - viszonoztam a köszönést. Letelepedtem a pulthoz a kutya közelébe és megvakargattam egy kicsit a füle tövét.
- Mostanra már szerencsére javult. Holnap is ilyenre lehet számítani? - kérdeztem barátságosan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Pént. Dec. 09, 2016 7:31 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Eidrick Argenor bánatosan bólintott miközben a palack dugójával vesződött.
- Bezony, holnap sem látjuk majd a napnak színét se. Marad az undok eső, meg a ragyaverte köd, ha engem kérdez.
A kutya pár elégedett horkantásfélével nyugtázta Feladir figyelmességét, és bágyadtan a pult oldalához csapta párszor a farkát. A csapos elmosolyodott - a fülvakarással nem csak az ebet sikerült megnyerni.
- Na és, mondja, fiatalúr, itallal, meleg vacsorával, vagy szobával szolgálhatok? Mindegyiknek bővében vagyunk, úgyhogy attól ne féljen, hogy a kutyával kell megbirkóznia a derékaljért.
Ekkor toppant be Veréb a kis jelentbe- bőrig ázva, de mégis fintorogva a fogadóban uralkodó túlzott melegtől.
- Áhá, jöjjön ön is, Seguth uram! - invitálta széles mozdulattal a pulthoz, majd újra Feladirra pillantott.
- Utitársak?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Pént. Dec. 09, 2016 7:43 pm

Négyezer szó a kövekre


Szóval holnap is bőrig ázva fogok tovább süllyedni az őrületbe, amiért a manám veszettül kavarog a testemben. Nagyszerű kilátások! Elfintorodtam, amikor a csapos elmondta ezt nekem, de elhatároztam, hogy nem hagyom, hogy ez lelombozzon. Amikor még egyszer megsimogattam a kutyát, azt már mosolyogva tettem.
Mielőtt azonban válaszolhattam volna bármilyen kérdésre Veréb betoppant, olyan csatakosan, mintha ruhástul fürdőzött volna egy kád jéghideg vízben. Kissé komikus látványt nyújtott, de úgy tűnt, hogy inkább a meleg aggasztja semmint átázott ruhái. De miért is panaszkodna az utóbbi miatt? Hiszen egy seguth, a hideghez van szokva.
- Mondhatni - feleltem miután jól megdögönyöztem a kutyát - Ő kardot venni jött, én meg kirándulni. Gondoltam, ha már egyfelé megyünk, miért ne mehetnénk együtt? El se hinnéd milyen jó útitárs egy ark'seguth! És igen, ezt egy elftől hallottad. - fejeztem be vigyorogva.
- Ami az előző kérdést illeti, mindhármat kérünk, de legalábbis szobát két személyre. Útitársam nevében nem nyilatkozhatok étel és ital tekintetében, de jómagam kíváncsian várom, hogy mit kínálhatnak Saltus kemencéi és pincéi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szomb. Dec. 10, 2016 10:39 am

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Eidrick Argenor azonnal felvillanyozódott. Egy vendég, aki a helyi sajátosságokra kíváncsi? Kész ünnepnap a Legendában! A jó öreg fogadós tehát izgatott sertepertélésbe kezdett a pult mögött. Feladir elé egy tekintélyes méretű fakorsó került, amit csakhamar kékes-lilás, fanyar illatú ital töltött meg. Veréb a pult mellé telepedve megszemlélte útitársa italát, beleszagolt és összevonta a szemöldökét.
- Én inkább csak egy kis pörköltet kérek.
- Hát, nem lehet mindenki vállalkozó szellemű, mi? - vigyorgott Argenor uram Feladirra, kivillantva mindkét aranyfogát. - Seguth öcsémnek gondolom lagyoskán kell a perkelt, nem akar itt nekünk tűzokádni.
Veréb hálásan bólintott, majd újra előhalászta a laposüvegét és meghúzta. Vagy túl paranoiás volt a saltusi ízekkel kísérletezni, vagy csak jobban szerette a megszokott hazai nedűket.
A Feladir kupájában lustán gyöngyöző ital szolgált némi meglepetéssel - szikvízből készült, apró, csípős buborékok ugráltak benne. Hogy mitől volt kék, arról elfünk nem tudhatott semmi biztosat, de ilyet még egészen biztosan nem ízlelt eddig. Fanyar volt, kissé citrusos ízű, de édesnek nyoma sem volt benne. Legjobban a kinin erős, nyálkahártyakaparó zamata dominált. Nem volt kellemetlen, sőt, mint kiderült, igen frissítően hatott.
Az ital után a csapos egy nagy tálnyi sötét szósszal leborított tésztafélével érkezett. A majdnem fekete szafból vékony, ropogós ráklábak nyúltak ki, szinte segélykérően Feladir felé.
- Estrach krent. - mutatta be a főfogást Argenor uram, látható elégedettséggel. - Ropogós üvegrák, korombaböntettel és étmektésztával. Jó étvágyat, elf uram.
Ha Feladir járatos lett volna a saltusi kulináris művészetekben, rögtön rájön, hogy a táljáról felszálló erős, babérszerű illat a sugarasfűtől származik, a tésztát pedig az ecetfű színezi olyan rendkívül világosra. Tradicionális ámde a többi világba méltatlanul mellőzött fűszernövények, amelyek igen idegenül hatnak az átutazók számára. Úgyhogy elfünk találkozása a helyi ízekkel nem indult éppen zökkenőmentesen. A szósz egyszerre volt keserű, csípős és sós - úgy tűnt, a helyiek csak ezeket az ízeket tudják előállítani. A rák rendkívül ropogós volt, de íze nem sok akadt. AMi meg a tésztát illeti.. nehéz lett volna megállapítani, hogy milyen íze van. Az Estrach krent az a fajta étel volt, aminél el kell fogyasztani a fél tálat azelőtt, hogy elkezdjük élvezni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szomb. Dec. 10, 2016 8:28 pm

Négyezer szó a kövekre

Megmosolyogtam a fogadós Verébre tett megjegyzését, utána türelmesen vártam, amíg elkészül a rendelésem. Az ital, bármilyen furcsa volt is, ízlett. Valószínűleg ez lehetett Saltus legjobb itala, és éppen próbáltak lenyűgözni. Szó, ami szó, sikerült. A keserű és a savanyú tökéletes kombinációja fenomenális élményt teremtett a számban. Egészen felvillanyozó élmény volt belekortyolni, és reményekkel telve vártam, hogy milyen étellel szolgálhatnak.
Ez a találkozás már sokkal döcögősebb volt...
Az illata nem volt rossz. Valamilyen rák, tésztával, egy furcsa szósszal leöntve. Kinézetre nem volt túl bizalomgerjesztő, de hát amúgy is az íze számít, nem?
A ráknak nem nagyon volt íze, mely nem tudom mennyire passzolt a tészta ecetes bukéjához, de volt egy sanda gyanúm, hogy a szósszal együtt kellett fogyasztani. Csakhogy amint lenyeltem a falatot, olyan égető érzés lett úrrá a számban és torkomban, hogy a könnyem is kicsordult. Egy köhögőroham közepette ittam még egy kortyot a frissítő nedűből. Vöröslő arccal, könnyek közepette, a mellkasomat csapkodva néztem fel a fogadósra:
- Az nem kifejezés, hogy Vidatharon nem használnak ennyi fűszert!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szomb. Dec. 10, 2016 8:58 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Argenor uram olyan büszkeséggel figyelte Feladir hősies küzdelmét a főfogással, mintha épp egyszem édes fia öltené fel először a Lovagrend egyenruháját. Csoda, hogy a könnye ki nem csordult.
Közben kitálalta Veréb elé a felettébb általános küllemű, állagú és illatú pörköltjét, de tekintetét le sem vette elfünkről. Mikor látta, hogy az erős fűszerezés kifog rajta, elővette a sötét üveget, és újratöltötte Feladir kupáját.
- Hát, errefelé kell valami, ami átmelegít. Na, ne aggódjon, fiam, a vendégem erre a kupára. - Tessék, az elf uramból már fiam. Úgy fest, a saltusiakat sokkal könnyebb megnyerni, mint az elvetemült, emberi fejeket lóbáló kadmeteket.
Miközben Feladir és Veréb békében falatozott tovább, az egyik elf lépett a pulthoz. Fiatal, alig hetven éves lehetett - hogy milyen mágiát űzött, azt Feladir nem tudta megállapítani. Annyi biztos, hogy nem tűzmágiát. Égetőbb kérdés volt, hogy mi a frászt keres saltusi egyenruhában? Mert a fekete köpönyeget és hajtókán villogó ezüst hegyeket ábrázoló jelvényt lehetetlen lett volna eltéveszteni.
A nő látványosan nem vett róluk tudomást, és mosolyogva a csaposhoz fordult.
- Eidrick, még három korsónyival kérünk a kékvízből, ha nem probléma. - Nem volt jó hangja. Kicsit rekedtes, mintha valami nem lenne rendben a hangszálaival. Egyébként is volt benne valami furcsa. A haját ujjnyi rövidre vágva hordta, bal arcán vékony sebhelyek futottak szét pókhálószerűen, tekintete pedig túlzottan is határozott volt egy ifjú elf hölgyhöz képest.
- Itt is lenne, Netrah. Csendes ez a mai társaság. - mosolygott rá barátságosan a fogadós. A nő feszes félmosollyal mondott köszönetet, majd mikor megkapta amit rendelt, ügyesen felkapta a korsókat és indult is vissza az asztalukhoz.
Pár szívdobbanásig csak azt lehetett hallani, ahogy Veréb kanala újra és újra a pörköltes tálba merül.
- Igaz is. - szakította meg a csendet Aregnor uram. - Achrochra igyekeztek, ugye?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szomb. Dec. 10, 2016 9:20 pm

Négyezer szó a kövekre


- Köszönöm - mondtam kissé rekedtes hangon, majd nagyot húztam ismét az italból, hogy valamennyire mérsékeljem az égető érzést a tápcsatornámban. Valószínűsítettem, hogy ez lehet a funkciója. Mégy egy bágyadt mosolyt megeresztettem a fogadós felé, majd folytattam az étkezést.
Épp amikor befejeztem, akkor lépett a pulthoz a kis elf társaság egyik tagja. Az öltözködése alapján a Lovagrend tagja lehetett, de nem ez volt benne a legfurcsább. Túl fiatal volt, de mégis úgy viselkedett, mintha már túl lenne kétszázon. Az arca pedig... Felhasogatta valami? Biztosra vettem, hogy nem vidathari származású, de még azt meg mertem volna kockáztatni, hogy nem "tiszta vérű". Nem mintha bármi jelentősége lett volna a dolognak, de elég volt hozzá, hogy felkeltse a kíváncsiságomat.
Merengésemből az elhangzó kérdés rántott vissza a jelenbe.
- Hogy? Ja, odáig biztos együtt megyünk. De mint mondtam, én világot látni jöttem, úgyhogy onnan majd biztosan továbbállok. Útitársam nevében nem beszélhetek - bólintottam Veréb felé.
- Mond csak - kezdtem óvatosan - Ők ott - mutattam hátra a a Netrah-nak nevezett hölgy csapata felé - a karavánnal jöttek, melyet az úton láttunk? Még sose láttam elfet a Lovagrend egyenruhájában, pedig már 179 telet megértem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szomb. Dec. 10, 2016 10:04 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Argenor uramnak felcsillant a szeme, és cinkosan közelebb hajolt Feladirhoz. A kutyája is feltápászkodott, az elf mellé telepedett és nagy, meglehetősen nehéz fejét a térdére támasztotta, hogy aztán onnan meregesse rá a szemeit.
- Hát, fiacskám...- kezdte a fogadós látható örömmel, hogy most bizony lenyűgözheti a legújabb vendégeit egy érdekes históriával. Veréb is letette a kanalát, és figyelmesen hegyezte a fülét, kissé közelebb is fordult a székével.
- A százhetvenkilenc az már tekintélyes életkor, de olyant, mint ez a leányzó, ritkábban látni másfél évszézadnál. Ha engem kérdenek, ötszáz éve biztosan nem fordult elő még egy ilyen csudabogár. Na, kagylózzanak ide, és ne aggodalmaskodjanak, ez híres történet, előbb utóbb úgyis a fülükbe jutna: Nethra anyját még valamikor hetvenvalahány éve tartóztatták le... lássuk csak... hatvankilenc voltam akkor... szóval rohadtrégen volt, na.
A lényeg, hogy alávaló egy némber volt, azt beszélik, a Lazúrpókokhoz tartozott, és vagy egy falunyi polgárt tett el láb alól, mire a Lovagrend elkapta, és jól megvasalta, ahogy illik. Szóval áthozták ide, a bányákba -
itt Argenor uram oldalra biccentett a fejével, mintha az "itt a bányák" legfeljebb a hátsó kertet jelentenék, majd folytatta:
- Na gondolhatják, hogy nem viselte jól a fogságot, és amíg eszénél volt, szervezkedni próbált, meg minden efféle badarságot, amit a foglyok szoktak. Azt mondják a nagy lázítgatás közben, összeakadt valami egykori húsmágussal, az is hegyesfülű.. már tekintsen el ettől, a fiatalúr.. - itt összeszaladt a csapos szemöldöke- miket is beszélek, hát ha száznyolcvan éves, nem fiatalúr! De olyan kölyökképe van, nehéz úgy nézni kegyelmedre, mint aggastyánra.
- Nos, visszatérve a történetre: az a cemende igencsak összemelegedett a húsmágus cimborjával, és hopp! egyszer csak kezdett dagadni a hasa. De nem szólt volna ám az őröknek, hanem rejtegette az állapotát, egészen addig, amíg már nem lehetett. Úgy hallottam, az egyik tárnában szült meg, aztán megpróbálta eldugni a gyereket, de egy síró-visító apróságot már nem olyan könnyű elrejteni. elég az hozzá, hogy a munkafelügyelők másnap megtalálták és elvették tőle a gyereket. Na ebbe már bele is hibbant a nőszemély, muszáj volt setéttárnába küldeni, legalábbis még az idősebb Tranavalos így mesélte. A kislányt az egyik kiképzőttiszt vette magához, aki a kapcsolattartó volt azokkal a kadmetekkel, akik a lovagok kiképzésében részt vettek. Ő nevelte fel Netrah-t, mint édeslányát. A gyerek játékból utánozta a kiképzés alatt álló lovagokat, és a kadmetektől is sokat tanult. Huszonvalahány éves volt, mikor külsős munkatársnak felvették a lovagrendbe. Persze varázsolni nem tudott. - a fogadós megcsóválta a fejét- nem csoda, hiszen kékvasbányában született, és egy percet nem volt távol a hegyektől. Szóval úgy kellett boldogulni, ahogy tudott.
Itt szüntet tartott és kitöltött magának is egy kis italt. Egy kortyra a felét eltüntette, majd elégedetten sóhajtott.
- Ne aggódjanak, már nem húzom el sokáig, látom,hogy épp csak nem bólogat a seguth uraság a fáradtságtól. Már nincs is sok hátra a történetből: azt hiszem harminckettő lehetett Netrah, mikor volt egy kisebb lázadásféle a régi tárnájánál. Őt is bevonták a leverésbe, hiszen kéznél volt. A csetepatéban az egyik rab ráugrott egy ki tudja honnan zsákmányolt késsel. A kislány védte magát egy ideig, hiszen láthassák az arcán a sebeket. Aztán a rohadéknak sikerült belevágnia a torkába - akkor lőtte le róla az egyik vadász. Hihetetlen szerencséje volt, ahogy a kés nem szaladt mélyre, de így is mindenki azt hitte, hogy bele fog halni a seblázba. Hát, mint látjuk, nem tette. - Argenor elmosolyodott. - Azóta azt hiszem a fiatalabb Tranavalos különleges jogú státuszt biztosított neki a Lovagrendnél. Nem vadász, de nem is külsős.. ne kérdezzék mi a neve, mert nem tudom. Ezek a rendi dolgok nem az erősségeim.
A fogadós kiegyenesedett és összecsapta a tenyereit.
- No, én hátramegyek, előkészítem a szobájukat, és szólok a fiúnak, hogy etesse meg a hátasukat. Egy perc és le is dőlhetnek. Remélem nem untattam az urakat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Vas. Dec. 11, 2016 3:37 pm

Négyezer szó a kövekre


Figyelmesen hallgattam a mesét, a szemem hol összeszűkült, hol kerekedett. Észre sem vettem, hogy simogatni kezdem a kutya fejét, amikor az a térdemre tette fejét. Amikor feltűnt, akkor egész egyszerűen  nem akartam abbahagyni.
- Oda se neki! - szúrtam közbe, amikor a csapos szabadkozni kezdett a korom és a megszólítás diszharmóniája miatt - Mi elfek csak kétszázharminc fölött kezdünk ráncosodni, addig mindenki fiatal.
Utána már nem szólaltam meg, amíg be nem fejezte. Érdekes egy történet volt, el kell ismernem. Még sose hallottam elfről, aki Saltuson született volna. Nem voltam benne biztos, hogy a mágiája valóban nem manifesztálódott, vagy csak késett a kékacél jelenléte miatt, de nem akartam kételkedni a kedves fogadós szavában.
- Köszönjük a történetet és a szoba ügyében az intézkedést! A vacsoráról nem is beszélve! - válaszoltam, utána kérdőn Verébhez fordultam, és a lány felé böktem fejemmel: őt kell megfigyelni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Hétf. Dec. 12, 2016 10:41 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Eidrick Argenor egy pillanattal később már ott sem volt, kutyája pedig elillant a nyomában. Feladir ott maradt a maradék vacsorájával, a negyed kupányi italával és a meglehetősen morózus útitársával.
Veréb láthatóan nem érezte magát jól a párás-fülledt helyiségben. Szürkével erezett világos bőre ha lehet még jobban elsápadt, szeme alatt sötét karikák lappangtak. Feladir kérdő tekintetére csak egy alig észrevehető fejrázással reagált. Nem, nyilván nem a különös élettörténetű Netrah a célpontjuk. " Akkor rohadtul nem kellene egész Achrochig fáradnunk" - tette hozzá a seguth tekintete, majd vissza is fordult a pörköltje felé. Épp időben, mert Argenor uram épp akkor kocogott be újra a pult mögé. Patináns-ékes fogazatát felvillantva furcsa, saját magába fonódó tollú kulcsot csúsztatott Feladir elé.
- Szerencséjük van, uraim. Ma elég kevesen vagyunk idehaza, úgyhogy akad bőven szabad szoba, nem kell osztozniuk. Itt a kulcs, bárki betérhet még ma este, és a gazember is viselhet olyan ruhát, mint egy lovag.
Veréb, most, hogy volt alkalmuk elhagyni a helyiséget, elmarta a kulcsot és azonnal fel pattant. Egy pillanattal később már el is tűnt az oldalt nyíló folyosón.
A szoba, amit a rendelkezésükre bocsájtottak végtelenül egyszerű helyiség volt: hat praktikus tábori ágy állt benne, középen asztal, rajta olajlámpa.
A seguth az egyik ágy támlájára akasztotta a cókmókját, a vékony matracra vetette magát, és lehunyta a szemét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Kedd Dec. 13, 2016 1:39 pm

Négyezer szó a kövekre


Értem én, hogy néha fárasztó tudok lenni a kérdéseimmel, de mégis honnan kéne nekem tudnom, hogy kire irányul a küldetésünk, ha azt nem mondja meg? Netrah története elég érdekes volt ahhoz, hogy felkeltse bárkinek a kíváncsiságát, ha Achát legutolsó infója az volt, hogy Achrochon van, akkor nyilván oda küldene minket. Mélyet sóhajtottam. Míg élek, nem fogom megérteni a jégembereket.
- Köszönjük - feleltem a fogadósnak egy mosollyal megtoldva. Reggel nem szabad elfelejtenem megkérdezni, hogy mi a neve, ha már úgyis erre jövünk vissza, akkor nem árt barátokat szerezni.
Belapátoltam a vacsora maradékát (nem egyszer visszafogva egy-két köhögési rohamot) és felhörpintettem az ital maradékát.
- Nincs is jobb, mint a meleg étel, és a hozzávaló nagyszerű ital - mondtam, miközben visszatettem kupámat az asztalra. Utána felpattantam, hogy ránézzek Verébre, aki már a jelek szerint aludt. Nem tudom miben fáradt ki ennyire, de én még nem éreztem magam álmosnak, pláne nem két pohárral azután a jóféle ital után, úgyhogy miután rázártam Verébre a szobát, visszamentem a söntéshez.
- Két kérdésem van még hozzád - szóltam a csaposnak - Hogy hívhatlak, és van valami erősebb itóka?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Kedd Dec. 13, 2016 1:56 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

A folyosón Feladir szembe találkozott az egyik kisebb saltusi csapattal, akik a szobájuk felé tartottak - nem igazán vettek tudomást az elfről, egymás között beszélgetve oldalaztak el mellette. Úgy tűnt, saltuson nincs sok híve a hajnalig való mulatozásnak. A fogadós ennek ellenére még a pultnál volt, és mint minden jó csapos, ha nincs épp semmi dolga, hivatásuk hagyományos pótcselekvésével ütötte el az időt: poharakat törölgetett.
- Ahá, elf uram, azt hittem már eltette magát holnapra. - biccentett kedélyesen. - A seguth úr elég nyomorultul nézett ki.
A kutya, tudva, hogy Feladirtól kijuthat neki még egy kis vakarászás, az elf mellé telepedett, és tompa kaffantásokkal igyekezett felhívni magára a figyelmet.
- Nohát, elfelejtettem volna bemutatkozni? Szép, mondhatom. Kezdek hülyülni. - a törlőronggyal a levegőbe kavart, ügyetlenül meghajlást imitált. - Eidrick Argenor szolgálatára, nemes és nemzetes uram. A fegyverhordozóm pedig az Erem névre hallgat- itt egy megmaradt kenyérhéjdarabot vetett a kutyának, ami még fél úton elkapta és egyben lenyelte. A fogadós megfordult és nehézkesen fújtatva egy poros üveget halászott le az egyik magasabb polcról.
-Ez meg itt kérem az egyik nemzeti csemegeborunk.. mondjuk úgy. Itran Stravich. - sötét, sűrű ital bluggyant az üveg nyakából Feladir kupájába. Édes illata volt, de szinte semmi íze. Mintha az ital összes aromája a szagába szállt volna. Ellenben már az első kortynál kiderült, hogy bármiből is párolták, érlelték vagy kutyulták ezt, az biztos, hogy bitang erős lett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Kedd Dec. 13, 2016 2:17 pm

Négyezer szó a kövekre


Eidrick... hát, legalább nem kell sok nevet megjegyeznem!
- Feladir Geraethul - biccentettem - Nem vagyok még álmos, úgyhogy gondoltam, nem zavarom a társamat. Had aludja csak ki magát.
Erem nem maradt észrevétlenül, miközben beszéltem megsimogattam fejét és megvakartam a füle tövét. Elhatároztam, hogy amikor... jelen keretek között talán szerencsésebb lenne a "ha"... tehát, ha visszavonulok, akkor én is beszerzek egy kutyát. Biztosra vettem, hogy jól ellesznek majd a melgorttal.
Kíváncsi tekintettel néztem az Itran Stravich megnevezésű italra. A név enyhe szkepticizmust keltett bennem, de az illata bizalomgerjesztő volt. Egy korty... és semmi íz. Ellenben az alkohol égető érzése szétterjedt a számban és a torkomban. Biztosra vettem, hogy a korábbi vacsora erős fűszerezése mentett meg attól, hogy ismét köhögni kezdjek, de szemem megint csak nem bírta. Könnyek közepette szóltam ismét Eidrickhez:
- Azt hiszem, ebből egy pohár is elég lesz...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Szer. Dec. 14, 2016 10:51 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Argenor uram sokattudóan bólogatott, és bozontos szakálla mögött cinikus mosoly bujkált. Láthatóan eldöntötte, hogy Feladir mégiscsak a fiatalúr kategóriába esik, ilyen gyenge gyomorral.
- Még sok is lesz, ahogy elnézem. Másnaposan rohadvány dolog hegyet mászni, nekem elhiheti az úrfi.
Mivel látta, hogy az elf még nem kívánkozik aludni, egy jó csapos elszántságával csapott a beszélgetésbe.
- Na és, nem hiányolják odahaza, amíg utazgat? Család, öreg szülők, esetleg egy szemrevaló leányzó? Lássa, nekem csak ez az egy Eremem van, meg a Micht kölyök, de azt is úgy befogadtam, hogy valahogy még bírjam a munkát.
A kutya neve hallatára párszor megcsóválta a farkát, majd fejét visszaejtette Feladir térdére.
- Eh, ez is vén jószág már. - legyintett kedvtelve a fogadós. - De úgy az ember szívéhez nőnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Csüt. Dec. 15, 2016 8:33 am

Négyezer szó a kövekre


És ennyit a jókedvemről. Nem Agrenor hibája, nem tudhatta, hogy mibe tenyerel bele, de nem mondhatom, hogy kellemes élmény volt, ahogy ismét megrohannak az emlékek. Gardol eleste, a farm, a csaták... Már száz éve a múlt részét képezik. Bármely más fajnak a történelem ködös homályába vesznének ezek az események, de nekünk... A hosszú élet átka.
- Nem, nincs - mondtam halkan. Komor arccal ittam még egy kortyot az erős italból. Éreztem, ahogy az alkohol bódító ereje szétárad a fejemben. Jó volt, de sajnos az emlékeket nem nyomta el. Mi értelme lenne inni, ha az elf nem felejthet? Kicsit eltoltam magamtól a kupát, és szomorkás mosolyra húzódott a szám, amikor Erem feje ismét a térdemen pihent. Volt valami megnyugtató abban, ahogy simogattam. Tényleg kellene nekem egy eb.
- Egy kis farmról származom, nincs messze Tula'abadortól - vágtam bele a történetbe - Nem volt nagy, de bőven elég volt anyámnak, apámnak, meg nekem. Fene se tudja, hogy megvan-e még, már több mint tíz éve nem jártam otthon, és akkor sem néztem rá sose. Túl sok a rossz emlék...
- Ott voltam, amikor Gardol elesett. A felismerhetetlenségig összeroncsolódott tetemek és a halott barátok között ért a felismerés, hogy a seguthok nem egyszerűen győzni akarnak: ki akarnak irtani minket. Egy ideig a farmon kerestem menedéket, de minden áron részt akartam vállalni Vidathar védelmében, úgyhogy beálltam az egyik gerillacsapatba.
- Amikor visszatértem a farmra anyám már halott volt... - nem bírtam tovább könnyek szöktek a szemembe, de ezúttal nem a fűszer vagy az alkohol volt az oka.
- Fogadj meg egy jó tanácsot Agrenor: ragaszkodj a szeretteidhez! Egy pillanatra se téveszd őket szem elől!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Csüt. Dec. 15, 2016 10:42 pm

Feladir- Négyezer szó a kövekre

Agrenor uram csak együttérző mosollyal hallgatta Feladir történetét, közben buzgón törölgette a poharakat. Végül megcsóválta a fejét.
- Háborúról még soha nem hallottam semmi jót... legfeljebb a laer dalnokok trilláznak ilyen sügérségeket. - nekidőlt az italos polcnak, és kirázta a port a törlőrongyból. - De engedje meg a fiatalúr, seguthokat is hallottam már erről a háborúról beszélni, és ők sem őrizgetnek szebb emlékeket az egész haddelhaddról. - itt a saltusi atyaian Feladirra mosolygott. - Ezért jó látni, hogy nem minden elf és seguth olyan marha, hogy még mindig marja egymást.
Az ital, a fülledt, levegőtlen meleg, és a kékacél fárasztó nyomása kezdte megtenni a hatását. Eidrick hangja egyre tompább és álmosítóbb lett, a világ olyanná vállt, mintha elfünk egy maszatos üvegen át nézné, és szemhéjai egyre nehezebbek voltak. Már majdnem elbóbiskolt egy pillanatra, mikor a fogadós megragadta a vállát.
- Ejnye, fiatalúr. - cöccögte. - Azt hiszem jobb ha most már kigyelmed is ledől mára. Ne aggódjék, holnap reggel keltem magukat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Feladir
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Elf Kalandor
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   Hétf. Dec. 19, 2016 11:00 am

Négyezer szó a kövekre


Ó, ha Agrenor uram tudná, hogy egyáltalán nem felebaráti szeretetből nem szívom Veréb vérét! Mondhatjuk, hogy egyedül a munkaviszony az egyetlen dolog, mely meggátol benne. Ezt akartam mondani. Ezt kellett volna mondanom, ezt követelte meg a tisztesség, de biztos voltam benne, hogy akkor pokollá tenném az életét. Úgyhogy csak hallgattam, fejemet pedig kezeim közé hajtottam a pultra.
Valóban csak a munkaviszony az, ami meggátol abban, hogy Verébbel szórakozzak? Hiszen megmentette az életemet Terakh-on. Lekötelezettje vagyok, ez nem vitás. Gondolatban mélyet sóhajtottam. Talán tényleg ideje lenne elengedni a régi gyűlöletet?
Merengésemből Eidrick uram zavart fel. Egy pillanatig bambán néztem rá, aztán végre eljutott az agyamig az információ.
- Igen, lehet, hogy az lesz a legjobb. Akkor reggel találkozunk! Jó éjszakát Eidrick!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: -=A Legenda=-   

Vissza az elejére Go down
 
-=A Legenda=-
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Gepárdok kódexe
» Rikudou Sennin és a Chakra Eredete
» [Küldetés] Bunmei Legenda

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Saltus :: Poros Ösvény-
Ugrás: