A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Hárspaltán erdők

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Hárspaltán erdők   Csüt. Aug. 27, 2015 12:48 pm

A hatalmas, hat ölnyi vastagságú, szellősen álló fák között friss gyümölcs és fűillat terjeng a kellemesen langyos levegőben.
Laederran legfigyelemreméltóbb fafajtása a fent említett fajta, amely méltán tart igényt csodálatra. Magassága akár az ötven métert is elérheti. A fa kérge barnás, repedezett és foltokban hámló- alatta fehér és lágy tapintása. Lombkoronájuk alakja terebélyes és oszlopos. Ágai felfelé törőek, vastagak, masszívak. Igen könnyen mászható. Levelei bevágottak, fogazottan karéjasak, fonákjuk ezüst színű, és megtörve a levelet enyhe mentaillatot érezhetünk. kocsányokon gömb alakú, zöld gubók érnek, amelyek belsejében fehér, lédús magok sorakoznak. A termés ehető, íze kissé savanykás, kökényhez hasonló.
A fák törzsén gyakorta felfedezhetünk mély karmolásnyomokat, ez a Laestat alakban erre kóborló Laerek kéznyomai. Velük nem érdemes összeakadni.
A Hársplatán erdők aljnövényzete meglehetősen gyér, inkább gyepes, kevés bokorféle nő, és azok is selymes levelű, gyenge növények, amik elsőszámú táplálékai a Hialonoknak. Rengeteg, különböző méretű, formájú és színű gombát is fellelhetünk.
Jó pár patak fut keresztül az erdőkön, melyek sekélyek, vizük tiszta. Rengeteg hal lubickol bennük.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Hétf. Aug. 29, 2016 8:13 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


A kis társaság zökkenőmentesen érkezett meg a hegyi erdők szélére. Lédac nagylelkűsége úgy tűnik nem állt meg egy egyszerű vacsorameghívásnál: még a gyászdarazsakat is fizette. A nap utolsó sugarai narancsszínűre festették a hegyek oldalát és a fák lombjait. Közel s távol egy lelket sem lehetett látni, de az erdő zajai tisztán hallhatóak voltak.
Lédac, miután megbizonyosodott róla, hogy a gyászdarazsak nem fognak elrepülni, Tarassianhoz lépett és könnyed hangvétellel mondta:
- Nos, itt is vagyunk. Szerintem gyújtsunk egy tüzet, aztán tegyük el magunkat holnapra. Hoztam egy kis kulacsot, akár még sztorizgathatunk is a tábortűz mellett! - azzal jó szokásához híven elnevette magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Hétf. Aug. 29, 2016 8:27 pm

Némileg megkönnyebbülten lőttem ki magam a gyászdarazsam nyergéből, kevéssé törődve azzal, hogy a talaj még három méterre alattam bolyongott. Kecsesen földet érésem közben sem engedtem ki a kezemből a darazsam kantárját, így nem is kellett feleslegesen leszállnia, mielőtt ki tudnám pányvázni. Ez, kérem, uraim, a gyakorlat. A rovar hálásan dongva ereszkedett le, tekintetében szinte láttam a figyelmességemnek kijáró megfelelő mértékű csodálatot. Aztán nekilátott rágcsálni az egyik hársplantán kérgét, és onnantól rá se bagózott tehetséges és minden kétséget kizárólag kevés kellemetlenséget okozó lovasára. Ez van, a közönség hálátlan. Egy muzsikus ehhez hamar hozzáfog.
Végigtekintettem a könnyed szellő borzolta fákon majd csodálkozva pillantottam Lédeacra.
- De hiszem még világos van. A tűzgyújtás ellen semmi kifogásom, de ha csak aludni akartam volna, akkor Istalrinban maradok . - megráztam a fejem, mint egy nagypapa, akivel a négyéves unokája most közölte, hogy laestat helyett inkább kiscicává szeretne változni. - Nem, nem. Tarassian már alig bír magával, nézd meg, remeg a kis balta a kezében . -jelentőségteljesen barátomra pillantottam, hogy ideje lesz kézbe kapnia a fent említett eszközt. - Látod? Alig várja, hogy nekieshessen egy fának, természetesen az én zenei kíséretemben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Hétf. Aug. 29, 2016 8:58 pm

A véleményem nem változott. A gyászdarázs továbbra is félelmetes állat és szerettem volna minél előbb távol kerülni tőle. De utazásom során meg kellett állapítanom, hogy elég buta egy jószág. Tehát félnem mégse kellene tőle, mert könnyen lehet, hogy ha üldözőbe is venne, de elbújnék egy fa mögé, könnyen tova siklana dühös, de mégis bután egyenletes zümmögéssel.
Mikor végre lesiklottam hátasomról és úgy ahogy kikötöztem, ahogy azt Ceirrantól láttam, egy gondoktól mentes, nyugodt pillantást vetettem a gigantikus és méltóságteljes hársplatánok erdejére. Gyerekként is szerettem ezeket az erdőket, de ilyen kései időben még sosem voltam bennük, tátott szájjal bámultam hát a sötéten susogó hatalmas lombkoronákat.

- Biztos találunk erre elég rőzsét és gyújtóst -néztem körbe Lédac javaslatára. - De Ceirrannak is igaza van. Nem egy famonstrumot akarunk kivágni, úgyhogy szerintem, ha most belekezdünk végzünk is mielőtt az összes csillag feljönne. Aztán reggel visszaindulunk.
- De az kizárt, hogy te csak zenélni fogsz- fordultam társam felé. - Hoztam ám neked is egy fejszét.
Lepakoltam a darazsamról a holmimat, takaros kupacba rendeztem, majd felkaptam a másik fejszét is és elindultam, hogy kiválasszam a megfelelő fát.
A fiatal fák nem mindig az erdő szélén nőnek, ha apró termetűt keresünk, gyakran érdemesebb beljebb menni, ahol kevesebb fény éri őket, és csak lassabban nőnek. De így se kellett messzire mennem, hogy találjak egy megfelelőt. Éppen egy ölnyi vastag volt, fiatal még a maga nemében.

- Ceirran, megvan! Gyere és segíts. - Közben ingujjra vetkőztem és feltűrtem könyékig a hosszú, kissé buggyos ujjakat. - Én felmászok, hogy először levágjam a nagyobb ágakat, te pedig feladod nekem a fejszém. Ha ezzel végeztünk és lejöttem, neki állhatunk a tönknek is.
Gyors és fürge mozdulatokkal másztam fel a fára. Ebben a sportban már kisgyerekként is remekeltem és az ilyesmit nem felejti el a laer. Majd elhelyezkedtem egy villás ág biztos ölelésében és vártam, hogy Ceirran feladja a fejszémet. Arra is gondoltam, hogy talán túl magasan vagyok és nem tudja feladni, ez esetben a leoldott derékszíjam segítéségével húzhatom fel a fejszét magamhoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Kedd Aug. 30, 2016 5:34 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent...


Lédac csak bólintott, amikor két társa egyértelműen amellett döntöttek, hogy még ma este megkezdik a vágást. Szorosan Tarassian mögött lépkedett, amikor befelé haladtak az erdőben, közben halkan dúdolt egy versszakot az Asmerion sagából.
- Na, amíg ti fiatalok azzal a fával vacakoltok, addig én megyek és szerzek egy kis gyújtóst!
Ahogy teltek a percek úgy lett egyre sötétebb és sötétebb, minek hatására a munka is egyre nehezedett. Egy óra is eltelhetett, de Lédac nem tért vissza. Aztán eltelt még egy, a csillagok fénye gyéren szűrődött át a magas fák lobjai között.
A hold már félúton járt, hogy elérje pályája csúcsát, de Lédac továbbra sem tért vissza. Az erdő elcsendesedett. Csak a két laer ütemes fejszecsapkodását és ezekkel járó lihegését lehetett hallani, de ettől eltekintve, sehol egy nesz, vagy egy zaj, még egy apró pisszenés sem.
Aztán egy hangos üvöltés megtörte a csendet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 7:22 pm

Eltöprengve méregettem a kezemben a kis fejszét. Nehéz volt. Mármint nehezebb mint egy 7 húros udvari koboz, ami a maximum súlyt jelenti, amivel egy muzsikus terhelhető. Lelki szemeim előtt már kárörvendően gunyoros bőrkeményedések és gyalulatlan fanyélből eredő hólyagok lebegtek, amik egészen biztosan gátolni fognak engem bármiféle zeneszerszám használatában. Kissé elfancsalodottan döbbentem rá továbbá, hogy velem aljasul kemény fizikai munkát akarnak végezni, és már fel is buzgott bennem a tökéletesen jogos felháborodás, hogy engem odahaza nem figyelmeztettek erre. Ez kérem nem fair play! Hol itt a lovagiasság?
Közben Tarassian, mint valami elburjánzott méretű, lekopasztott mókus kúszott fel egy fára. Mondanom sem kell, szerintem teljesen indokolatlanul. Elvégre nem a tetején szokás kivágni a fát, nem? Vagy engem tévesztettek meg előre megfontoltan, éveken át?
Sértődötten szipákoltam párat, majd felnyújtottam a fejszét. Aztán lábujjhegyre álltam. Végül kénytelen voltam a megalázó ugrabugrálásig elmenni. Hát mi a frásznak nőtt ekkorára fa? Meg egyébként is, minek ez nekünk? Nem hajót akarunk ácsolni... vagy legalábbis én úgy tudtam.
Mikor Tarassian megkaparintotta végre a gyilokeszközét, próbaképpen meglengettem a saját fejszémet.
- Te ott fenn kezded, akkor én itt lent...?
És gyorsan elugrottam egy leeső ág elől. Volt vagy tíz kiló is, ahogy elnéztem és kimondottan gyilkos szándékúnak tűnt. A kéreg repedései mintha apró, gonosz szemek lettek volna, amik mind azt méregetik, hogy hol esne rajtam a legjobb harapás.
És ekkor hallottuk meg az ordítást. Állítom, hogy nem rémültem meg, és kizárólag azért sápadtam el kissé, mert eszembe jutott, hogy lent hagytam az ivóban a pót fuvolámat, és lehetséges, hogy eddigre valaki meglovasította. Szóval, véletlenül sem jutott eszembe, hogy mészároskedvű laestatok kullognak a bozótban. Nem mintha nem tudnánk megvédeni magunkat, de azért mégis...
Biztos ami biztos azonnal beélesítettem a jobbik hallásomat, szaglásomat és látásomat és körbekémleltem a sűrűsödő sötétségben.
- Frászkarika.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 8:41 pm

Sajnos a legallyazás elengedhetetlen egy fakivágásánál, ha sűrű erdőben teszik, mert a végén még felakadna a többire, akkor pedig nézhetnénk a szögben álló tönköt, hogy azt most, hogy a piklibe szedjük le. Viszont, ha csak a szép sima törzset vágjuk ki, akkor akadálytalanul zuhan egészen az anyaföldig.
Kedélyesen magamban hümmögve és dudolászva csapkodtam le szép sorjába a nagyobb ágakat, igaz néha egészen kifacsart pózokba kellett tekerednem, hogy le ne essek. Szépen haladtam, majd az egésszel megvoltam, amikor felhangzott az üvöltés majd Ceirran szolid kommentárja.
Gyorsan körbe pillantottam, hol van Lédac. Sehol. Ceirrannak igaza van, Frászkarika!
Beakasztottam a fejszét egy villás ágba, majd lelendültem a vastag ágról, amin eddig ültem, kezeimmel tartottam magam egy fél pillanatig, aztán szinte finoman lehuppantam a földre.
Meg se álltam, hogy leporoljam magam, vagy eligazgassam a nyakamba tekeredett ingemet, gyors iramba megindultam az üvöltés helyszíne felé.
- Csipkedd magad Ceirran, különben nem lesz mit megénekelned! - kiáltottam neki. - És Ceirran.. ne tartsd vissza magad!
Már én éreztem is magamban az adrenalin dübörgését és a laestat szilaj ordítását. És bevallom nem láttam okát, hogy vissza tartsam.
Lédac veszélyben van, vagy legalábbis valamiért ordított. Ha laestat támadta meg, akkor laestatként van csak esélyem. Ha orgyilkos vagy ellenséges mágus, amire valljuk be kicsi az esélyt, akkor is csak laestatként vehetem fel a harcot. Ha csak egy különösen vérengző méh, vagy elszabadult darázs, akkor is ugyanaz a helyzet.
De ennek ellenére is próbáltam megőrizni a hidegvéremet és kontroll alatt tartani minden porcikám, hogy bármilyen meglepetésre azonnal reagálhassak. Folyamatos ellenőrzés alatt tartottam az egész környezetem, amíg futás közben amennyire csak tudtam fokozatosan átvedlettem a másik, kicsit vérengzőbb, kicsit nagyobb és kicsit szőrösebb magammá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 9:54 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


Elhangzott még egy ordítás. Aztán még egy. Azt követően még egy. Mintha mindegyik az előzőre válaszolt volna. Az erdő fái egybemosódtak, ahogy Ceirran és Tarassian egymás mellett loholva haladtak az első hang forrása felé. Nagyjából tíz perc után egy kisebb tisztásra értek, közepe felé egy kupac vékonyka bot és rőzse. Ami azonban nagyobb aggodalomra adhatott okot, az a tisztáson harcoló két laestat volt. A kisebbik bundájában mély karmolásnyomok, itt ott egy két harapásnyom volt felfedezhető, de egy pár himbálózó ruhafecni is díszítette. Pofáján a fájdalom és a kétségbeesés egyszerre foglalt helyet, látszott rajta, hogy már csak puszta akaratereje tartja talpon. Ellenfele egy jóval nagyobb termetű, majdnem három méteres marmagassággal rendelkező laestat, éppen egy jókora pofont osztott, mikor Tarassianék a tisztásra értek. Csapzott bundájában alig-alig látszódott bármiféle sérülés, de nem is ez volt a legijesztőbb az egészben. Pofájából sugárzott a gyilkos szándék, vérben forgó szemei a legbátrabb szíveket is megtorpanásra késztették volna. De nem is ez volt az, amiért félni kellett volna tőle.
Ugyanis ez a nagydarab laestat, mely már majdnem végzett sokkal kisebb társával, lángolt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 10:09 pm

Töredelmesen bevallom, az első gondolatom az volt, hogy megragadom Tatrassiant a karjánál (vagy a grabancánál, épp milyen formában van) és elrángatom a berzerkelő lánglaestat közeléből. Tudom, nem szép dolog, de mentségemre szóljon: normális esetben én éneklem a hőskölteményeket, nem alapot biztosítok nekik.
Egyébként pedig beismerem, hogy még életemben nem találkoztam laer mágussal. Mármint átfordulva. Persze, a Vadalmába ők is jártak, úgyhogy nyilván láttam már párat, de azok mind, kedves, joviális fickók voltak, és egyik sem akart ránk gyújtani egy erdőt.
Miközben ezek a gondolatok elegáns piruettekkel végigszántottak az agyamon, komoly küzdelmet vívtam az önfenntartási ösztönömmel, hogy ne forduljak azon nyomban laestatban. Az a megfontolás hajtott, hogy ha átváltok a szőrösebb Ceirranba, akkor hamarabb észrevesz a lánglelkű rokonunk.
Aztán mikor már vagy három teljes másodperce ostromolta az elmém falát kimeresztett karmokkal a kevésbé kifinomult énem, csak akkor engedtem át magamat az átfordulásnak, természetesen egy teátrális sóhajjal.
A bőrváltás majdnem rosszul sült el: a metamorfózis lendülete kishíján kisöpörte szerény személyemet a saját elmémből. Olyan érzés volt átvedleni egy ilyen fenyegetett helyzetben, mintha forrásban lévő vízbe ereszkednék. Semmi felszabadultság, semmi a szokásos könnyedségből. Színtiszta vérszomj versengett velem az irányításért, de keszeskász legyek, ha hagyom, hogy Ceirran Carasont kitúrja valaki a saját fejéből.
Megráztam hát leszegett kobakomat, vettem egy mély levegőt, éreztem, ahogy a bordáim kitágulnak, a szőr feláll a hátamon, karmaim előpattannak a mancsomból, mint tíz élesre fent saltusi rugóskés. Csak a nagyobb és gonoszabb kiadásból. Na jó, saltusi rugós-csákány.
Vetettem egy gyors oldalpillantást Tarassian barátomra is, ennek örömére megint birkózhattam kicsit saját ösztöneimmel. Sajnos a Laestatom mindig hajlamos volt arra, hogy azonnal hierarchia harcot rittyentsen bármilyen kellemes társasági laestat-összejövetelből és kicsit nehezen tudtam megértetni vele, hogy ez most nem alkalmas pillanat a kakaskodásra.
Végül teleszívtam a tüdőmet, és bár a szokottnál kevésbé muzikálisan, de teljes hangerőmmel a lángoló fajtársamra ordítottam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 10:36 pm

Bizseregtem az izgalomtól és a hatalmas adrenalin löketektől.
Bátran kimerem mondni, hogy így érezheti magát egy isten is. Buzog benne az erő, a tettvágy, és egy elemi ösztöni lény.
Érezni ahogy karmos mancsaim mély barázdákat szántanak a puha földbe.... Teljes tudatában lenni a környezeted minden apró részletének.... Érezni az erdő összes állatának szagát.... Hallani a lélegzetüket..... Látni az elsuhanó árnyékaikat.... Tudni, hogy világokat kell felforgatni, hogy valami olyasmit találjanak, ami árthat neked... Mennyei érzés!
Vad, szelídíthetetlen örömömben hatalmas üvöltést hallattam mielőtt a tisztásra értem volna.
De még ott se lohadt le a kedvem. Sőt! A laestat igazi kadmet lélekkel bír. Megmutatni ki a legnagyobb és legerősebb és ezt szétkürtölni a világnak. És ha egy laer mágus is van az utamban? Na és akkor? Méretre vágom!
De gondolkodjunk is egy kicsit. Lédac veszélyben. Hármunk közül még én közelítem meg legjobban a laestat méretét, de az még nem elég egy mágus ellen. Mi a terv?
Ceirranra pillantottam karmai meredeztek, szőre minden szála más irányba állt és ős is égtelenül üvöltött, párbajra hívva a mágust. És bizony ez jó ötlet! El kell csalnunk sebesült bajtársunktól .
Így hát tovább mentem. Vad vágtába csaptam át, füleim lesunyítottam, karmaim alig várták, hogy kipattanhassanak teljes méretükben, mindeközben dübörgően ordítottam az ellenfelemre. De mielőtt elérhettem volna, magasra szökkentem, tervem szerint az ellenfelem háta felé. Karmaim teljes hosszukban kinyúltak, hosszú, éles ívük vért kívánt. És mit bánom én ha egy kicsit megperzselődöm?
Majd a megfelelő időzítéssel lecsapok, hosszú, párhuzamos, és véres barázdákat vájva a perzselő bundába. Majd egy elegáns landolás, szembepördülés az ellenféllel, újabb kihívó ordítás, fog és karom villogtatás, pár fenyegető karomcsapás a levegőbe, aztán ha kellőleg magamra vontam a figyelmét spuri vissza. Ceirrantól azért nem válnék el.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 10:48 pm

Ceirran Carason, Tarssian - Egyszer fent, másszor lent


A lángoló laestat felemelte fejét a két új kihívóját hallva. Ceirran üvöltésére egy hasonló öblös hanghatással válaszolt, és már rá is vetette volna magát, ha Tarassian nem kezd támadásba. A földre vetette magát, és odébb gurult, hogy kitérjen az ugrás elől, majd egy hatalmas ütést mért új ellenfele kobakjára. Égő mancsa kormos nyomot hagyott Tarssian pofáján, karmai felsértették a bőrét, de nem voltak túl mélyek a sebek. Ott ahol a fűben meghempergőzött a nagy laestat, füst szállt fel, az éjszaka homályában ki lehetett szúrni, hogy parázslik a fű. Azonban ez csöppet sem zavarta a nagydarabot, kinek figyelme immáron Tarassianra koncentrálódott. Ugyan nem fordított hátat Ceirrannak, nem tűnt úgy, mintha komolyabb fenyegetésként értékelné őt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 11:06 pm

Mivel nem akartam elrontani Tarassian hatásos belépőjét, fürgén átvágtam a tisztáson, egyenesen Lédeac felé. Nem állt szándékomban fékezni, sebesült társunkat egyszerűen igyekeztem a bozótos felé taszigálni, s közben fenyegető mordulással honoráltam minden lehetséges ellenkezési kísérletét. Mivel jelen helyzetben nem csak az életem, hanem a jó hírem is kockán forgott, ráfanyalodtam a józan ész és a koncentráció meglehetőst hétköznapi túlélési technikájára.
Amint sikerült végre a bokrok közé tuszkolni Lédeacot, ami kimerítő munka, figyelembe véve, hogy a laestat befelé fordítható hüvelykujj-hiányban szenved, sietve és tőlem telhetően hősiesen rohantam Tarassian segítségére. Egy pillanatnyi helyzetfelmérés után meg is torpantam. Mégis mire kellek én itt? Hiszen kedves, jámbor barátom úgy viselkedik, mintha ellenfelünk maximum zselatinból állna, nem pár mázsa tömény izomból és szikrahányó mágiából. Ha van a hülyeségnek olyan szintje, ami le tud engem nyűgözni, hát ez volt az. Kissé eltöprengtem, hogy ne telepedjek le inkább bogáncstalanítani a bundámat, de akkor öreg barátom besöpörte eddigi vakmerőségének első díját: egy mesterien alliteráló perzselően parázsló pofont.
És itt kénytelen voltam belátni, hogy bizony rám is szükség lesz. De a frontális támadás... hát, aki ismeri Ceirran Carasont, az tudja, hogy a frontális támadás határozottan nem az én terepem. Úgyhogy a gyufafejű kollégánk mögé kerültem és rögvest kibuggyant belőlem egy elégedett morranás.
Ha valaki lépett már rá kutya vagy kaptárfosztó farkára, az pontosan tudja milyen reakciót vált ki egy efféle inzultus a négylábúakból. Úgyhogy, bár kissé aggasztott szerencsétlen bundám jövőbeli állapota, a laestat gerincnyúlványa felé csattintottam az agyaraimat- és már szeleltem is el az esetleges megtorlás elől.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 11:20 pm

Gyors az a rohadék, de most már felmértem a képességeit, és ha kicsit belehúzok gyorsabb leszek, mert még mindig kisebb vagyok nála.
A tasli se fájt nagyon. Megráztam busa fejemet, hogy csak fröcsögött oldalra a pernye és a nyál. Hát na, kimondta, hogy a laestat kulturált és szalonképes élőlény?
Nem volt mély, egy pillanat után már nem is éreztem.
Hát ennyi volna barátocskám? - Horkantottam. - Mágus vagy és még nálam is nagyobb és ennyi a teljesítményed? Egy pofon? És még csak utánam se eredtél? Félsz nyuszikám? - Mindezt elmondtam volna, de a laestat nemképes a megfelelő artikulációra, így csak szemeimmel továbbítottam az üzenetet.
Lassú, megfontolt léptekkel egyre szűkölő körben körözni kezdtem a laestat körül, míg oda nem értem, ahonnan kitörtünk a tisztásra.
Gyorsan leellenőriztem Ceirrant. Meglehetősen csúnya csínyt forgatott a fejében. De tetszett az ötlet.
Csúf, mélyről jövő gúnyos nevetésbe kezdtem, már ha lehet ezt mondani.
- Ejnye-ejnye barátom, puhány vagy, sugallta a göcögő horkantás sorozat.
Figyeltem Ceirrant és pontosan vele egy időben előre szökkentem szembe a laestattal és két karmos mancsom meglendítettem, hogy ki osszak egy-egy csúnya és gyors pofont. Ha utánam veti magát hát én is arrébb ugrok, és elkezdem visszacsalni az erdő felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 11:32 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


A lángoló laestat hátrakapott, amikor Ceirran megtámadta, ezért nem tudta hárítani Tarassian támadását. Tarassian bal mancsa a szemében landolt, míg jobbja ártalmatlanul csapódott a földbe. Az óriás felordított fájdalmában, rúgott, harapott, csapkodott. Hátsó lábával orrba rúgta Ceirrant, egyik mellső lábának karmai végigszántották Tarassian hasát. Ez a mozdulat azonban az egyensúlya elvesztésével járt, és a fűbe zuhant. Tombolását, azonban itt sem fejezte be, mellső lábaival Tarassian bal lábát tépte, míg hátsó lábaival megpróbálta távol tartani Ceirrant. Mivel azonban most egy pillanatnál tovább hempergett a fűben... Nos, egy szó mint száz, a tisztás lángra kapott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Szer. Aug. 31, 2016 11:46 pm

Hé, hát ez így nem járja! - fakadtam volna ki, ha a funkcionális hangszálaim nem nyaraltak volna éppen.
Akit nem rúgott még orrba lángoló laestat, az nem nevezheti magát igazi, sokat tapasztalt hősnek. Punktum. Mindenesetre abban a pillanatban épp nem éreztem át teljesen heroikus megpróbáltatásaim magasztos voltát, egyszerűen csak érzékeny orromat fájlalva ráztam a fejemet.
Miközben én harci sérüléseimmel voltam elfoglalva, Tarssian (ki tudja milyen bűvésztrükkel) megperdítette a lángoló laestatot, mint nyalka elf dalia a partnerét az újévi bálon. A hasonlat esetleg csak ott sántít, hogy a szirkahányó szőrmók sokkal kevésbé volt kecses, és függőleges helyett, vízszintesen forgolódott.
Az ég felé villanó hasi rész azonnal diadalordításra késztetett, és nem törődve a csapkodó mancsok reális veszélyével, ellenlábasunk lágyéka felé sújtottam kimeresztett karmaimmal.
Eme hősies cselekedet után azonnal hátra is ugrottam. És milyen jól tettem! Ugyanis a laestat saját tüzes természete ügyesen átvarázsolta a tisztás hamvas-friss gyepét egy sokkal kiterjedtebb és fenyegetőbb tüzes természetté.
Erre egy jó érzésű muzsikus, akkor is, ha épp óriási bestia alakban parádézik, egyetlen módon reagálhat: kereket old és közben bőszen reméli, hogy fegyver és karomtársának hasonló ötletei támadjanak.
Nevezzük az egészet taktikai visszavonulásnak...nem is! Csapdának. Ravasz csapdának, ami azzal kezdődik, hogy becsaljuk a dögöt az erdőbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:01 am

Felborult mint ganajtúró a sziklás terepen!
Puff egy suhintás a nyaka felé, ha már megkarmolta a hasam. Ha már itt tartunk, nem kell aggódni testi épségem miatt. Belsőségeim megmaradtak a helyükön és a karmolás még a mozgásban se akadályozott.
Ejnye, ejnye kis bogaram, fájdítod a lábamat? Hát tessék, egyet a bal szemedre is, csakhogy ne legyen felemás a világ! - Újabb morgó nevetés féle bugyborékolt a torkomban, amit nem bírtam visszafojtani.
Nos , igen - jegyeztem meg magamban- a laestatom sosem volt épelméjű... Na de hoppá itt ég a fű!
Lédac? Huh, a bozótosban, nem a lángtengerben. Na akkor ideje nekem is lécelnem. Irány vissza a táborhoz!
És már futottam is, de kínosan ügyelve arra, hogy mindig megtartsam a távot, amivel bosszúra ingerlem a mágust de még nem tud elkapni, ha kell pattogok még neki a tisztás szélén, vagy eljátszom a sánta és kiszolgáltatott nyüszítő áldozatot. Néha kicsit csalinkáztok a fák között, hogy ne nyíl egyenesen fussak, ha netán neki állna tüzet lehelni, vagy mittudomén mit csinálni. Nem Ceirran nyomában futok, hanem pár méterrel arrébb törtem át a csalitoson, hogy legyen tere neki is, ha oldalba akarja kapni a szörnyeteget.
Vajon, hogy viszonyul majd, a kipányvázott darazsakhoz a dög? A civilizáció jelei visszatérítik eredeti valójába, vagy egy véglegesen átfordulttal van dolgunk? Ha más nem futunk az első faluig, ami szembe jön, azzal már ő se tud mit kezdeni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:16 am

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


A lángoló laestat... már nem lángolt. Mármint nem mágikusan. Merthogy a tűz úgy gondolta, hogy az ő bundája is éppen megfelelő lesz az ő szállítására, ezért úgy döntött, hogy szépen meglovagolja őt, hogy szétnézhessen az erdőben. A leastat feltápászkodott, azonban amikor megérezte, hogy bundája lángra kapott őrült ordítozásba kezdett, majd elfutott Ceirranéknak ellentétes irányba. Egyenesen Lédac felé! Azonban nem igazán törődött a sérült laerrel (időközben ugyanis Lédac visszafordult a sokkal barátságosabb alakjába), inkább töretlenül folytatta útját az erdő belseje felé, miközben fájdalmas morgásokat és bömböléseket hallatott. Lédac vérző oldalát fogta, arca tele volt kék-zöld foltokkal, ruhái szétmarcangolva lógtak rajta, az ájulástól csupán két szemhunyás választotta el, de azért sikerült kipréselnie magából egy megjegyzést:
- Megmentetek, hogy aztán hagyjatok ropogósra sülni? Szép kis útitársak vagytok, mit ne mondjak...
Közben a tűz elérte a tisztás szélét, és már a fákat nyaldosta. A laestatok üvöltései pedig egyre közelebbről hallatszottak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:30 am

Úgy egy fél perc bozóttörtető vágta után döbbentem rá, hogy hinnye! Minket nem kergetnek. Megálltam. Körbeszaglásztam, füleltem, meresztettem fényérzékeny szemeimet a sötétre. Jó. Mérsékelten sötétre. Konkrétan mennyire lehet sötét egy visszafogottabb erdőtűz esetén?
Mivel úgy festette a helyzet (főleg a távolodó ordítások alapján) hogy megfutamítottuk bősz támadónkat, először óvatosan megfordultam, átgázoltam a bozótoson, majd elindultam még mindig meglehetősen óvatosan, hősi csatánk színtere felé. Mordultam párat, leginkább magamban.
Elégedett voltam. Rohadtul megfutamítottunk egy tűzmágus laestatot.
Már épp átadtam volna magam az eufóriának, mikor eszembe jutott Lédeac. Szemek nagyra nyílnak, horpasz megremeg, figyelmeztető ordítás és uzsgyi vissza! Úgy gázoltam át a cserjéken, mint Acléan a söntésen, ha valaki fizetés nélkül próbál lelépni. Csak sokkal sebesebben és kissé kétségbeesve. Nagyon reméltem, hogy nem csak szenes maradványok maradtak a kísérőnkből.
A tisztás szélére érve a füst már annyira facsarta túlérzékeny szaglószervemet, hogy kénytelen voltam visszaváltani klasszikus alakomba.
- Lédeac! -üvöltöttem bele a térd magasságban tomboló lángokba. Szerencsére hamar kiszúrtam a félájult laert, úgyhogy félig meddig ideges körtáncnak tetsző ugrálós rohamban elkerültem a tüzet és megkerültem a tisztást. És mivel én vagyok én, hanyag mozdulattal nekitámaszkodtam egy még alig parázsló fának. Kit érdekel, hogy közben új laestatok kórusa dudolászik a fák között?
- Megbeszéltük. Legközelebb rohadtul nem mentünk meg. Fel tudsz mászni a hátamra, ha átfordulok?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:40 am

Hát minek pattogok én a tisztás szélén, ha ez vonyítva elrohan? Szinte csalódott voltam. A karmaim még több vért kívántak... A fogaim pedig....Oké, oké, nyugi, elmúlt a veszély.
Prüszköltem párat a füst miatt, aztán egy Ceirran vágtatott vissza mellettem. Nem a laestat, hanem a kis nyüzüge. Pedig már egészen megszoktam szőrösen.
Követtem hát, időnként egyik mancsommal megvakarva a viszkető orromat, persze visszahúzott karmokkal.
Lédac a bozótosban. Azt hittem volt annyi esze, hogy arrébb kússzon.
Hamuval és pernyével borított orrommal hátba böktem Ceirrant, majd a hátam felé intettem, jelezve egyszerűbb ez, ha itt vagyok én, és Lédac nem maga mászik, ha már kúszni se tudott, hanem ő emeli fel, és aztán fogja is, nehogy leforduljon menet közben.
Rendes voltam, hasra feküdtem, hogy könnyebb dolguk legyen, de előtte persze akkurátusan arrébb kapartam az éghető avart és aljnövényzetet, senki se akar parázsba hasalni. És még azt is elhatároztam, hogy elnéző leszek, ha ki is tépik bár szál szőröm. Aztán irány vissza a darazsakhoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:54 am

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


Lédac hálás volt a segítségért, de ezt nemigen tudta a duó tudtára adni, ugyanis félúton Tarassian hátára elájult. Ceirran és Tarassian csapatmunkájának köszönhetően, azonban nem esett le, és máris ott feküdt a laestat hátán, mint egy kisgyerek, aki a plüssmaciját karolja át. Már amennyiben az a plüssmaci egy nagy, vérengző... ne menjünk bele. Tarassian hihetetlen sebességgel szelte keresztül az erdőt, amire szükség is volt, tekintve, hogy a tűz egyre gyorsabban terjedt. Mire kiértek az erdőszélre, ahová a darazsakat kikötötték, már alig volt egy hajszálnyi előnyük. A darazsakat megrémisztette a tűz, de még jobban rettegtek Tarassian laestat alakjától, ezért le kellett őket nyugtatni, ami nem volt egy könnyű feladat, tekintve, hogy a tűz egyre közeledett. Végül sikerült meggyőzni őket arról, hogy a lángok nagyobb fenyegetést jelentenek, mint egy laer, aki pár pillanattal ezelőtt még laestat volt. Szerencsére még időben felszálltak, úgyhogy az égési sérüléseket ki lehetett húzni a listából. Már pár perce repülhettek csendben, amikor Lédac gyenge hangja hallatszott a szél zúgásán keresztül:
- Srácok... a fát otthagytuk...!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   Csüt. Szept. 01, 2016 12:55 am

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


Folytatás: Domhan/Központ/Fogadó a Féllábú Geliarhoz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Hárspaltán erdők   

Vissza az elejére Go down
 
Hárspaltán erdők
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Erdőségek
» Erdőségek
» Fenyőerdők
» Fumiyuubo erdőség
» Erdőségek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Laederran-
Ugrás: