A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Kadmor dicsősége

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Kadmor dicsősége   Pént. Dec. 30, 2016 2:04 pm

Tarassian- Mesék a pusztáról

Vektaran láthatóan eltöprengett a hallottakon, de mielőtt felelt volna, egy újabb vendég érkezett az ivóba. A koszlott köpenyű ember már régi vendég lehetett, mert a fogadós csak egy intéssel viszonozta a köszönését, majd felkelt és a pult felé vette az irányt. Magától értetődőnek vette, hogy Tarassian követi, mert közben megállás nélkül beszélt.
- A lila fűfélét mi Azmeggyomornak hívjuk, és amennyire tudom tökéletesen értéktelen. Vagy egy tonnányi nő belőle mindenfelé a pusztában, és nincs az a patás, ami megenné. Innen a neve: az azmeg is kipakolja tőle gyomrát.- közben a pult mögül előhúzott egy agyagkorsót és töltött egy pohárral a némán és nyugodtan várakozó embernek. Egy szó sem esett köztük, pár érme gazdát cserét, aztán az illető elvonult az italával egy távolabbi asztal felé.
Vektaran füttyentett a bagolynak, ami felhagyott Tarassian kupájának gyilkolásával, kitárta szárnyait, és hangtalan könnyedséggel gazdája vállára reppent. A fogadós visszatette a korsót, tett egy lépést balra, és léptére valami megzörrent. Vektaran szemöldöke összeszaladt. Lehajolt és egy pillanatig motozott odalent, majd egy közepes méretű vászonszatyorral emelkedett fel. Megoldotta a zsinórt, beleszagolt és elfintorodott.
- Mond, kölyök. - kezdte bal fülcimpáját húzogatva zavarába- Ha a sülthülye mestered elhagyta a nyomorult gazokat, akkor nem lehetett olyan sügér, hogy kimenjen egyedül többet szerezni, ugye?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Kadmor dicsősége   Pént. Dec. 30, 2016 2:26 pm

Mesék a pusztáról - Tarassian

- És ennek ellenére is főzni akart belőle? - kérdeztem vissza. - Az én családom is a párlásból él, és tapasztalatból tudom, hogy hatvan vacak alapanyagból egy lesz csak használható. De persze meg tudom érteni, hogy kísérletezni akar. - Az asztaltól átültem az egyik pult előtti ülőalkalmatosságra.
Elismerően néztem mikor a bagoly engedelmesen felröppent és Vektaran vállára telepedett. Tuti van az inge alatt valami bélés, vagy a sok hegtől már olyan ellenálló, hogy meg se érzi a bagoly hegyes karmainak szúrását. Vagy csak kadmet dolog.
Gondolataimba merülve nézegettem a polcon sorakozó üvegeket, mikor Vektaran felfedezte az elkallódott szatyrot. Szemöldököm összeszaladt majd azon nyomban fel is kúszott a homlokomra.
- Éppenséggel... - néztem meredten a szatyrot Vektaran kezében.- kinézem belőle. Habár nem ezeket a szavakat használnám.
Végre valami új támpont!
Felpattantam a székről és az iszákomhoz léptem, pár meglehetőst sietős és megnyúlt lépéssel. Miközben a hátamra lendítettem visszafordultam Vektaranhoz.
- Igazán hálás vagyok Vektaran mester, hogy segítettél. Nem kérhetem tőled, hogy engem is elvezess oda, mert neked is van bőven dolgod, de roppant hálás lennék, ha megmondanád, hogy juthatok el a gaz lelőhelyére, hogy előkerítsem azt a sügér mesteremet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Kadmor dicsősége   Pént. Dec. 30, 2016 2:43 pm

Tarassian- Mesék a pusztáról

Vektaran felhörrent, mint egy sebzett azmeg, sokkal teátrálisabban, semhogy valódi megrökönyödést fejezzen ki vele. Még a bagoly is teljes apátiába merülve hallgatta gazdája szarvasbőgését, csak a fejét húzta be egy kicsit, mikor a fogadós áthajította a válla felett a batyut.
- A kergemarha! Ha van pofázmánya itt megöletni magát, megkeresem és megtaposom. -fogadkozott bőszen, majd kadmetre átváltva bevakkantott a pult mögötti falon nyíló ajtórésen. Tarassian a választ nem hallhatta, de pár újabb ingerült felszólítás következett, némi hadonászással, csak azután került elő a szólított: egy körülbelül nyolc éves vakarcs, hátára szíjazott, majdnem a bokáját verő karddal, amit Vektaran pár fennhangon eldörgött szóval leparancsolt a hátáról.
Tarassian akárhogy nézte, a kiskölyök kiköpött olyan volt, mint a fogadós, leszámítva, hogy hiánytalanul magáénak tudta az összes végtagját.
Az idősebb kadmet valamit a gyerkőc kezébe nyomott, majd leakasztotta az ütött-kopott bőrkötényét, és felkapta a pult sarkába támasztott, összeszíjazott fegyvereit.
- Lakaran reszelje a csontjaimat, ha hagyok itt még egy hülye laert elkallódni. - közölte zord vigyorral, és csengő-kopogó léptekkel kirontott a Kadmor Dicsőségének ajtaján.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Kadmor dicsősége   Pént. Dec. 30, 2016 2:55 pm

Mesék a pusztáról - Tarassian

Háhá! Kiáltottam magamban diadalmasan. Eszemben se volt egyedül kóborolni minden világok legveszélyesebbében, mikor Acléannak is torkán akadt. Tudtam, jól, hogy nem fog hagyni elkallódni, elvégre Acléan is így szívódott fel. Na meg, ha mesterem mégis előkerülne utólag, alaposan leteremtené Vektarant, hogy hagyta az inasát elveszni a pusztában. A lényeg a lényeg elkísér. És én ennek módfelett örülök. Nem csak biztonságot jelent egy vén és ismert kadmet társasága, de meg is kedveltem a falábú kocsmárost.
Egy pillanatra elnyitottam szám, mintha tiltakozni akarnék, hogy Vektaran ilyen felesleges időtöltésnek és kutyagolásnak tegye ki magát miattam, de aztán engedelmesen becsuktam és tisztelet és köszönet teli biccentéssel mondtam hálát a mellettem kopogva elviharzó Vektarannak.
Megigazgattam az iszákom szíját a hátamon, és a nyomába szegődtem. Az ajtóból még visszafordultam ifjabb Vektaran felé. Ha laer vagy elf gyerek lenne egy kacsintással és széles vigyorral köszönnék. Ha saltusi vagy seguth egy laza kétujjas tisztelgéssel. De mivel kadmet gyerekekkel még nem volt tapasztalatom, hát felé is biccentettem, pusztán csak szemeimmel vigyorogva rá, majd gondosan becsuktam az ajtót magam mögött.
Körbe néztem Vektaran után és csak reménykedtem, hogy nincs olyan messze a gaz, amit Acléan keres, és a gaz mellett Acléan. És ha messze is van, hadd ne kelljen gyalogolnom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Kadmor dicsősége   

Vissza az elejére Go down
 
Kadmor dicsősége
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Dicsőségtábla

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Terakh :: Admorak-
Ugrás: