A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Domhan Piactere

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Tiarnaí
Főadminisztrátor
avatar


Adatlap
Rang: Világteremtő
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Domhan Piactere   Vas. Júl. 26, 2015 2:47 pm

Domhan legnagyobb piacterének alakja némileg szabálytalan, de leginkább egy trapézra emlékeztet, és ha valahol tényleg nagy a sürgés-forgás a gigászi városban, akkor az itt van. Már maga a piactér akkora, mint egy kisebbfajta település. Fele fedett, vaskonzolos épület, melynek üvegablakai remek rálátást biztosítanak a benti üzletekre és standokra. Kint leginkább a mezőgazdasági termékeket és élő állatokat vásárolhatjuk meg, persze nagyjából elkülönítve egymástól. Megvehetünk itt ezerféle gyümölcsöt, bármilyen házi vagy haszonállatot, vásárolhatunk takarmányt, vetőmagot, díszvirágokat, sőt, van egy fickó Laederranból, aki húsz méteres hársplatánfát árul, lassan már tizenegy éve. Még senki nem akarta megvenni.
Ha megéheztünk, rengeteg különböző pecsenyesütőtől vásárolhatunk élelmet, sőt, pékek és édességárusok is szép számmal vannak, csak úgy mint kisebb-nagyobb italmérések.
A fedett piac területén leginkább az iparosok árusítják portékájukat, vagy azok, akiknek a termékeikben kárt tehetne egy hirtelen zápor. Tehát a gyapjúkereskedőktől a kovácsokig mindenki itt állítja fel a standját, vagy bérel magának üzlethelyiséget. Szinte mindent megvásárolhatunk itt, amit nem tilt a törvény. Az esetleges illegális darabok kiszűrése végett, mindig nagy számú saltusi állomásozik a területen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://domhan.netboarder.com
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szomb. Szept. 12, 2015 8:42 pm

HIDEGEBB A JÉGNÉL...

Dél felé járt az idő, és a "dél felé járt az idő" domhan piacán azt jelentette, hogy kiteljesedett a tolongás, hangzavar és ami azt illeti a az indulatok is tetőfokukra hágtak. Nem az első ember ment neki direkt Veliradnak, vagy vetett utána egy-két ocsmány szitokszót. Szinte szerencse, hogy nem értette őket. A három nap alatt, amit Domhanon töltött, ha mást nem, azt megtanulhatta, hogy nem látják szívesen. Már a portálcsarnokot őrző saltusiak is komor pillantásokkal üdvözölték, tekintetükből sütött: minden száműzött ark'seguth bűnöző, úgyhogy jobb ha vigyázol, fiacskám. Rajtad tartjuk a szemünket.
Ez a mentalitás kísérte végig az elmúlt napokat. Gyűlölet, kétség és félelem tükröződött minden járókelő arcán. Velirad sejthette, miféle dolgokat súgnak össze a háta mögött, ha magukat a szavakat nem is érthette. Ennyire elveszett és magányos akkor sem lehetett volna, ha a nagy nyugati hómezők közepén állna, egy ködös éjszakán. Mégis, a csontig maró hideg és a puszta, jeges horizont sokkal barátságosabbnak tetszett, mint a kellemesen langyos domhani utcák. Élhető, meleg, különös hely volt, Velirad számára azonban ugyan úgy éhhalállal kecsegtetett, mint a hazai hómezők.
Három nap. Három hosszú nap telt el, ami alatt csupán talált, a piac körül elhagyott élelmen és a szökőkutakból mert vízen élt. Elhagyott házak, vagy éjszakára üresen álló bódék voltak a szállásai. Nyomorult állapot volt. És szomorú.
A piaccsarnok falánál állt, lába előtt pár üres káposztás doboz. Arrébb pár galamb csipegetett unottan. Nekik legalább könnyű volt élelmet találniuk.
-Hé...fiam! - harsant oldalról egy hang. Seguth nyelven. Igaz, bizarr akcentussal, de azért végre érhető szavakat hallani remek lehetett. Egy öregedő, hegyesfülű, őszhajú alak nyomakodott felé a tömegen át. Hosszú, talárszerű lebernyeget viselt, aminek szegélyén hímzett kék hullámok futottak. Orrán dróttal összeerősített üveglencséket hordott. Mire végre elé került, meglehetősen zilált állapotban volt. Haja ezer felé állt, minden lélegzetvételekor sípoló hang tört fel a tüdejéből.
- Bruhh... ez a tömeg...- ideges mozdulattal igazgatta meg a köpenyét.- De hát, nincs mit tenni, ha menni kell, hát menni kell. - fürkésző tekintettel mérte végig Veliradot.- Seguth Achret.. nem, dehogy, akkor több lenne a fókabőr, nemde? Sar esetleg? Ugye Seguth Sar vagy? Oh, amúgy bocsásd meg a pocsék kiejtésemet. Nem nagyon áll rá a szám a pergő affrikátáitokra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velirad
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Mágusszékház tanonca
Mana:
152/152  (152/152)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szomb. Szept. 12, 2015 9:24 pm

Micsoda zsibaj - Gondoltam. Számítanom kellett volna rá, hogy ez lesz. Körülöttem az emberek furcsán méregettek, némelyik még nekem is jött. Tudom mit gondolnak. Ha tudnák... Mindegy. Nem engedhetem meg magamnak a válogatás luxusát. Ha már idevetett a sors, akkor a legkevesebb annyi, hogy egyenes háttal állok elébe. A világom és a népem ridegsége után pár idegené mit se számít. Körülöttem hatalmas tolongás, de mindenki megtartott egy bizonyos távolságot. Ha belegondolok, hogy a mai maradékot ehetem megint, felfordul a gyomrom. A galambokat néztem, amik a közelben csipegettek. Nekik könnyű az élet, ha nem tetszik valami, elrepülhetnek - jutott eszembe. Ezen a gondolatvonalon indultam el, és éppen gondolataim közepén egy hangra lettem figyelmes. Hé fiam! aztán még mondott pár dolgot. A hang forrása egy elég fura öreg volt. Na persze a fura relatív, de a ruházata szokatlan volt, a haja mint egy villámsújtotta illetőnek, és zilált volt, mint akit kergetnek. De jelen pillanatban sokkal jöbben lekötött, hogy az anyanyelvemet hallom. Nem tudtam eldönteni mit akar az öreg, de valami célja csak van.. szóval válaszoltam. Igen, Sar vagyok. A kiejtésed pedig elmegy. Ki vagy, és mit akarsz tőlem? A szemén látszott, hogy nem vette jó néven a bizalmatlanságomat. De ha bárki a helyemben lenne, minden hasonlóan kétes alak közeledését hasonlóan is fogadná. A körülöttünk állók is felfigyeltek az öregre, és ha eddig furcsa szemmel méregettek, most már egyenesen ferde kancsalok lettek a nagy rám figyeléstől. Ki a frász ez az öreg? Talán ennyire ismert figura? - gondoltam. Ha tud segíteni, végül is mindegy.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Vas. Szept. 13, 2015 9:30 pm

Az öreg fázósan megdörgölte hegyes füleinek a végét. Nem lehetett több tizenhat foknál, de Veliradnak ez kivételesen melegnek tűnhetett. A vén elf azonban összébb húzta magán köpenyén, majd feljebb tolta az orrnyergén az üveglencséket.
- Ritka, hogy a Sar törzsből kerüljön ide valaki. Tudod, ott van az a pár fickó a folyón túl. Achret mind a három és elképesztően gorombák. Az egyik egyszer elemelte a tárcámat is, pedig csak a törzsére jellemző triftongusokról szerettem volna vele tárgyalni. És szerintem még olcsón megúsztam. Nem nagyon érdeklik őket a grammatikai kérdések, de remélem, hogy a hozzád hasonló déli népek kicsit nyíltabbak.- magyarázott tovább az öreg. Vagy inkább zagyvált, ha Velirad szemszögéből nézzük. - Te jobban megérted, milyen elkeserítően nehéz egy olyan nyelvet tanulni, amit az ember csak elvétve hall, és csak homályos forrásokból szed össze, ugye?
Az öreg egy pillanatig megütközve nézett, majd szélesen elmosolyodott.
- Oh, bocsáss meg, az elemi udvariasság is kimegy néha a fejemből. Kerrog vagyok, Kerrog Elerion. A VéEmKáEsből jöttem. Akarom mondani... izé.. a mágusok székházából. Magam, személy szerint vízmágiával foglalatoskodom, de mint tudós, kutatási területemként első sorban az Ark'Seguthokat jelöltem ki.
Felcsippentette a köpenye szegélyét és finnyásan, ügyelve, hogy ne érjen kunkori orrú cipőbe bújtatott lába a zöldségmaradékokhoz, átszökkent a ládákon. szemüvege mögött élénken csillogott fekete tekintete. Kezet nyújtott. Velirad akár elfogadta, akár nem, zavartalanul folytatta tovább.
- Épp azt akartam megkérdezni, hogy nincs-e esetleg kedved koszt és kvártéjért cserébe elősegteni a kutatásaimat a népedről. Hidd el, nem lennék hálátlan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velirad
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Mágusszékház tanonca
Mana:
152/152  (152/152)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Hétf. Szept. 14, 2015 8:02 am

Az öreg kifejtette, hogy Kerrog Elerionnak hívják, és hogy a népünket tanulmányozza. Ismerjük el, egy laikushoz képest kifejezetten dicséretre méltó, hogy önerőből idáig jutott a nyelvünkkel. Ráadásul még mágus is, szóval kapcsolat terén sem éppen elhanyagolható... Hm később majd meg kell kérdeznem, ismer-e esetleg egy jégmágust, aki valahogy átjutott a portálon - gondoltam. Mondjuk mivel általában a jégmágusok igen nagy hatalmúak, inkább kivégzik őket, mint hogy száműznék, szóval az esélyeim csekélyek, de egy próbát megér. Visszatérve, így most már értettem az emberek pillantásait. Gondolom a figura egy kissé különcnek számíthatott, de mágus volta miatt mégis tiszteletnek örvendett. Az achretek eléggé... ridegek - szóltam. - De van még egy feltételem, ha elfogadható: szeretném megtanulni a domhani nyelvet. Na igen, Seguth Andor nem épp a vendégszeretetéről híres, így otthon nemigen van erre lehetősége az embernek... A válaszomnak megörülhetett, mert szemeiben örömöt véltem felfedezni, és kissé barátságosabb arcot is öltött. Felém nyújtotta kezét, hogy talpra segítsen, de megráztam a fejemet. Megy magamtól is. Akkor megegyeztünk? tettem fel a kérdést.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 16, 2015 8:40 pm

Az ősz elf bőszen bólogatott.
- De még mennyire! Udvariatlan népség. Ráadásul az egyik egyszer azt mondta, hogy egy agyarasfokának több józan esze van mint nekem.- megcsóválta a fejét, jobbra-balra repkedtek a vékony ősz hajszálak.- Sajnos az agyarafókákról sem tudok sokat. Odahaza elég...Kicsik élnek. Meglehetősen aranyos lények.- legyintett, majd látványosan felderült.- De, drága barátom, örülök, hogy ilyen készséges vagy. - Amikor meghallgatta a feltételt, meglepetten elkerekedett a szeme, majd lelkesen összecsapta a tenyerét.- Hát persze, fiacskám. Ez a minimum. Ezer örömmel teszem. Megegyeztünk, még szép, hogy megegyeztünk.
Az öreg elhessentette a galambokat, és fürge léptekkel elindult a piac széle felé. Alig öt méter alatt kis híján átesett két laeren, majdnem elüttette magát egy kocsit húzó gyapjas kossal, végül pedig beletrappolt egy közepes rakásnyi zöld trágyába.
- Oh, hogy a magasságos Talamh rúgná meg azt a szemtelen patást és a hanyag gazdáját.- mormogta, é megpróbálta lecsiszolgatni a cipője talpát egy csatornafedélen.
- Szedd a lábad, szedd a lábad. -szólt hátra, miközben hiábavaló harcát vívta a matériával. - Ha nincs még szállásod, átmenetileg  ellakhatsz a tornyunkban. Van egy szabad, izé...cselédszobánk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velirad
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Mágusszékház tanonca
Mana:
152/152  (152/152)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 16, 2015 9:03 pm

Megint elkezdett zagyvaságokat beszélni.... elég habókos az öreg. De majd csak megszokom. Eléggé érdekel az is, hogy mit takar pontosan az a "tanulmányozás", amit folytat, gondolom nem csak a nyelv érdekli... De káromkodni azt jól tud, legalábbis erre következtettem a taglejtéséből és a gesztikulációiból. A zilált öreg mögött lépkedve igyekeztem tartani a tempót, nehogy lemaradjak. A tömeg akkora volt, hogyha egyszer elvesztem szem elől, talán meg sem találom újra. -Nem, még nincs szállásom, nem tudom fizetni. De remélem nem sokára már más lesz a helyzet. Cselédszoba.. jobb mint a semmi, sőt, és egy ideig mindenképpen megteszi, hogy elinduljak. A város elég nagy és nyüzsgő, csak lesz valami munka. Ahogy sétáltam viszont megláttam egy körözési plakátot valami Teddy nevű alakról... Jobb lesz nyitva tartani a szemem, mert mint minden városnak, ennek is két oldala van, és a sötétet nem igazán van kedvem közelebbről megismerni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Vas. Szept. 20, 2015 8:09 pm

Kerrog uram járása leginkább egy beszeszelt flamingóéra emlékeztetett. Kínosan ügyelt arra, hogy véletlenül se lépjen pocsolyába, szeméthalomba, vagy akárcsak egy koszosabb utcakőre. Léptei ettől egyszerre lettek elnyújtottak, pipiskedőek és dülöngélők. Talárja szélét továbbra is felcsippentette, nehogy koszos legyen. Közben arcizmai fáradhatatlanul jártak, úgy tűnt, igyekszik csupán az orr ráncolással meggátolni, hogy az okuláréi lecsússzanak az orráról. Elgólyalábazott egy gigászi, kék káposztafejeket áruló bódé mellett, majd hátrapillantott Veliradra.
- A Mágusközpont nagyon...- láthatóan kereste a szavakat, amivel propagálhatná Velirad leendő szállását.- Nos..öhm... tiszta. És fűtés is van. És átokbékák is, de az annyira nem remek dolog. Felmásznak a lefolyókon, tudod. Öhm... és ezért eléggé...koszosak? Ráadásul káromkodnak. Nem tudom k tanította meg nekik, de rettenetesen mocskos szájú kis dögök. - reménykedően pillantott hátra az ark'seguthra- Nem akarjuk megölni őket, hiszen minden élet fontos, de talán ha lefagyasztanád... amennyire tudom, a békák képesek hibernálódni, úgyhogy nem lenne olyan nagy bajuk. vagy..nos... Akkor sem a mi lelkünkön száradna.- csak úgy dőlt az öreg elfből a szó.- Amúgy meg azt hiszem a főrektorunk hálás lenne, is honorálná is a cselekedetet.
Mikor Velirad megállt egy pillanatra, hogy megnézzen egy körözési plakátot, Kerrog oda sem figyelve ment tovább, még vagy öt méternyit, magában beszélve, mire észrevette, hogy elhagyta útitársát. Bosszúsan megrángatta a szakállát, sóhajtott, és visszabaktatott. Szemüvegét rövidlátóan igazgatta meg orra előtt.
- Teddy? Ez lehet Tedorian, vagy Therech, esetleg Theodor. Nem túl praktikusak ezek a nevek, nem következtethetünk belőlük a fajtára. Pedig igazán érdekes tanulmányt lehetne írni a fajok közötti eloszlásról a domhan városi bűnlajstromban. Csak ahhoz mondjuk a saltusiakkal kéne tárgyalni. az meg mindig bajos.- Veliradra sandított.- Tudod kik a saltusiak, ugye? Jó ha figyelsz rájuk, fiam, nem kedvelik a magadfajtákat. Nem akarlak megbántani, de azt hiszem némileg jogosan gyanakodnak rátok, izé...khm...száműzöttekre.
Még két saroknyit haladtak, mikor felrémlett a Mágusközpont minden racionalitást nélkülöző sziluettje. Kerrog felgyorsította lépteit, arcára a lelkesedés ült ki.
- Az a torony ott, a sarkon. Látod? Az a miénk. Micsoda csodálatos épület! Persze, a többi szárnyra sincs panaszom, de ahogy a tulajdonosaik, az épületeik is elmaradnak mögöttünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velirad
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Mágusszékház tanonca
Mana:
152/152  (152/152)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Hétf. Szept. 21, 2015 8:51 pm

Az öreg elf meglehetősen hasznos információkat közölt. A békák ügyével talán kereshetek egy kis pénzt - gondoltam. A saltusiak eléggé érdekeltek, így megkérdeztem: Ha odaértünk mesélnél még a 'rendfenntartókról'? Amúgy meg nem minden száműzött bűnöző. Gyakran mondvacsinált okból száműznek... Bocsáss meg, túl sokat mondtam. Ekkor már feltűnt előttem a Mágusközpont. Nem volt egy mestermű, de tény, hogy messze felülmúlta a környező épületeket. Egyszerűnek tűnt, de egyben elegánsnak is. A torony, melyre az elf mutatott, a vízmágusok jeleivel volt díszítve. Közelebbről megnézve minden szárnyon látszott, kik használják, így még a laikusok is könnyen eligazodhattak, és egyből a megfelelő helyre fordulhattak ügyes-bajos dolgaikkal. Mint minden mágus, a saját területét a többi felettinek gondolták, és ezt tükrözték az elf szavai is. Nagyon ritka volt a többfajta mágiában jártas mágus, és őket gyakorlatilag kincsként őrizték, érthető módon. A világokban talán összesen 3 mágus volt, aki képes volt 4 elemet uralni, és az erejükkel képesek lettek volna seregeket, birodalmakat elpusztítani. De a nagy erővel nagy korlátozások jártak, meg volt szabva minden lépésük. Sokan inkább illegálisan eltitkolták az erejüket, és bujkáltak. De mivel a mágia titkai még nem voltak teljesen felfedve, a legtöbben a természetét, és a benne rejlő lehetőségeket kutatták. Így nem volt máguscéh sem. csak egyfajta 'kutatóközpont'. Az elf igen hasznos információforrás ilyen téren, azt meg kell hagyni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Kedd Szept. 22, 2015 4:35 pm

HIDEGEBB A JÉGNÉL...(folytatás: A Világok Mágusainak Központi Székháza)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 6:07 pm

Az ominózus zöldség meglehetősen nagy volt, lila, kicsit ragadós, és úgy fél úton állhatott az articsóka és a padlizsán között. Olyannyira impozáns volt megragadóan elrettentő mivoltában, hogy hirtelen arról is elfelejtkeztem, hogy nem otthon vagyok, ahol megszokott volt, hogy a zöldséges standnál megkóstoljuk a portékát. Vagy ami azt illeti, elviszünk egyet. Mi van? ezen nem kell csodálkozni. A Laerek nem szoktam egy szem szőlőt, vagy egy darab uborkát venni. A terményeket élből tucatjával szoktuk kérni. Sajnos, Domhanon nem állt fenn a gyümölcs és zöldségfélék ilyen mértékű imádata, sem a szabad standok szép szokása. Úgyhogy, köznyelvi és rendészeti szempontból nézve elcsakliztam a zöldségóriást. Csak saját védelmemre ismétlem: a szokás vezette a kezem, és komolyan megrémültem, mikor a boltos egy harsány "hé!" kiáltással a nyomomba eredt.
Mivel hirtelen nem is tudtam mi a baja, ezért ösztönösen futásnak eredtem. Mondtam már, hogy kiváló futó vagyok? Még tömegben is, ami elég nagy szó, ha belegondolunk. Sajnos már csak miután jó tíz méter előnyt biztosítottam magamnak a boltossal szemben, azután kapcsoltam, hogy én most effektíve éppen bűnözök, ami nem tesz majd jót eddig makulátlan hírnevemnek. Szerencsére egyetlen fekete ruhás saltusi-mumust sem szúrtam ki a közelembe, úgyhogy attól nem féltem, hogy esetleg kényszermunkára hurcolnak, de az ádáz zöldségkufár haragja is elég motiválás volt a futásra. Egy gyors kanyar után kiszúrtam a sokmagos-perec árus bódéja mögött álldogáló egy fajtársamat. Ördögi terv kezdett körvonalazódni az agyamban, úgyhogy nyomomban a boltossal felé szlalomoztam át a tülekedő emberáradaton, karomban a fura szagot árasztó artikáposztával.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 6:38 pm

Domhan -nincs mit cifrázni rajta- nem szép hely. Legalábbis egy átlag Laer szemével nézve nem. Alig van némi zöld és sehol egy hatalmas és kiterjedt, hektárokat bekebelező erdőség, amit ezüstösen csillogó patak fogna közre. A lényeg az , hogy nem szívleltem a helyet.  
Szerencsére a kinézetén kívül más gondom nem akadt. Aránylag gyorsan sikerült találnom egy műbútorasztalos mestert, aki szívesen fogadott fel inasnak, mondván előbb a fával tanuljak meg bánni, csak utána kezdjek hangszer készítésbe. Az öregnek, be kell látnom igaza volt. Kaptam egy padlás szobát, benne egy tárggyal, amit csak jó indulttal lehetett volna ágynak nevezni, mivel inkább csak egy fakeretbe helyezett szalmazsák volt, amiről mind hosszában mind széltében lelógtam.
Az öreg hatujjú mesterember -mindkét kezén csak három-három. Szakmai ártalom mondja ő- első feladatomként a faanyagbeszerzését tűzte ki, egy új, általa csodálatosnak titulált találmányhoz. (A bizonyos új találmány a hátsó fészerben állt és inkább hasonlított egy tíz láb hosszú fahernyóhoz, mint zseniális találmányhoz.)
Hátamra kaptam hát az öreg, kopott általvetőmet, benne a szükséges pénz mennyiséggel és neki indultam. A fatelep a másik, szomszédos kerületben volt, alig fél harangszónyi sétára, és az öreg szerint csak egyenesen kell menni. Azt viszont elfelejtette említeni, hogy az egyenes domhan utcáin két, sőt három irányt is jelölhet, egy hátra, és egy jobb egyenes és egy bal egyenes. A félharangszónyi út, végül négyre nyúlt, de megszereztem az egy ölnyi, kemény, szinte fekete deszkát. Visszafelé már könnyebben tájékozódtam és toronyirányt neki indultam, roskadozva a faanyagtól. A toronyirány viszont a központi piactér nyüzsgésén vezetett át, emberek, állatok és bódék labirintusában. Neki indultam hát. Kezdtem leizzadni és nem csak a fasúlya alatt. Lökdösődés, hangzavar, káromkodások, könyöklések, egyik sem a kedvenc műfajom. Ráadásul mindig is irtóztam a tömegtől. Egy kisebb tisztáshoz értem az üzletek erdejében. Letettem a fát és próbáltam mélyeket lélegezni. Csak nyugalom, mély, hosszú, szabályos levegő. Már azt hittem megmenekültem. De a természet mindig ilyenkor dob még egy sárgombócot a hánytatott sorsú laer képébe.
A sárgombóc, lobogó vörös hajban és egy beazonosítatlan mutáns növényfélében manifesztálódott, ami éppen felém tartott , nyomában egy robbanás szélén álló, vörösfejű árussal, aki ha jól láttam egy zöldséghámozót lengetett a feje felett bosszú szomjasan. De lehetett az filéző kés is vagy mondjuk, egy fura szürke répa.
Elugorjak, vagy csapjam le valamelyiküket az egyik deszkával? Legyen a deszka. Na de melyiket?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 6:57 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszabb...

Olyan szép napnak indult. Az égen sehol egy felhő, ragyogóan süt a nap és a szokásosnál még nagyobb is a forgalom. Louis keresve sem találhatott volna jobb napot termékei árusítására. Friss zöldség és gyümölcs egyenesen Laederranról, a Földről és Flabadoráról. Aztán délután egy ügyefogyott laer csak úgy elcsaklizott egy darab artikáposztát.
- Hé! - kiáltott rá, mire az futásnak eredt. A saltusiak persze nem voltak sehol. Tipikus...
- Tolvaj! Tolvaj! Fogják meg! - kiáltozta folyamatosan a laerre mutatva, de arra már nem gondolt, hogy a franciát nem biztos, hogy mindenki érteni fogja Domhanon. A vörös hajú tolvaj emellett még ügyesen is navigált a tömegben, úgyhogy Louis jó tíz méterre lemaradt mögötte. Tovább mutogatott és kiabált, de nem jutott el agyáig, hogy Domhanon nem beszélnek franciául. kiszúrt egy pereces stand mellett álló másik laert, és (immár domhaniül) odaszólt neki:
- Hé, fogd meg azt ott! Gyorsan! - miközben egyre vehemensebben mutogatott a szaladó laerre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 7:26 pm

Az árus kiabált. Fülsértően. Kifejezetten amuzikálisan, ráadásul egy olyan nyelven, amihez hozzá sem tudtam szagolni, pedig a Vadalmában sok mindent magamra szedtem. Hátralestem. hangsúlyozásából és taglejtéséből arra tippeltem volna, hogy tolvajt kiállt.
Tolvaj? Szinte elejtettem a zöldségfélét, annyira felháborodtam a saját felfedezésemen. Mi az, hogy tolvaj? A népszokások és a körülmények ártatlan áldozata vagyok, a szentségit! Méghogy Tolvaj... Nem mondják komolyan.
A felháborodás persze nem gátolt meg abban, hogy fussak tovább, mint a veszedelem. Az árus otthagyott csapot-papot-karalábét, és utánam vetette magát. Komolyan, mit loptam el, a koronaékszereket? Ciccegtem magamban, majd egy különösen gyönyörű és elegánsan szűk ívű kanyarral bevetettem magam a legközelebbi bódé mögé, majdnem leverve ezzel egy tucatnyi mézben hempergetett mandulás süteményt. A Francba, ha tudtam volna, hogy ilyen is van, nem egy lila mutánszöldségen gyakorlom a Laer népszokásokat.
Sajnos a tömeg sűrűsödni kezdett, és az artikáposzta nagyban gátolt a navigálásban. Főleg, mert elég büdös volt. Na meg mert ragadt és már nagyon erős késztetést éreztem, hogy beletöröljem valamibe a szutymós tenyerem. Na mindegy, rengeteg és igenis erősen megalapozott okom volt arra, hogy miközben elvágtattam honfitársam mellett, a kezébe nyomjam a zöldséget. Lehet, hogy ezzel kivertem a kezéből pár deszkát, de hát ha már rá akarom verni a balhét, ilyenek miatt nem fogok aggódni. Úgyhogy, miután a bűnjeltől megszabadultam, beugrottam az egyik közeli bódé mögé, és lestem a fejleményeket. Erősen reméltem, hogy a boltos össze fogja téveszteni az egyik laert a másikkal. vagy legalábbis abban, hogy legalább mi, Laederran fiai össze fogunk tartani, és nem mószerol be az alak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 7:52 pm

Az események igen érdekes fordulatot vettek. Az árus ismeretlen nyelven ordibált és mutogatott a szökésben lévő laerre. Míg az éppen felém vette az irányt.
Már emeletem a deszkát,hogy ha kell megvédjem magam, amikor az idegeneredetű szotyadékot jószerivel nekem vágta, a védekezésre felemelt deszkát pedig ezáltal egy másik, háttal álló árusnak. Azt persze a laer nem tudhatta, hogy az események sodrába véletlenül belecsobbanó kereskedő élete legrosszabb napját élte át éppen. Nem csak háza égett le, felesége hagyta el de még legmegbízhatóbb málhás állata is cserben hagyta, épp ott hevert előtte kiterülve.(A sorscsapásokból azonban az utolsó volt az ami igazán lesújtotta.) Hogy mindezt honnan tudom? Szerencsétlen ember eddig itt panaszkodott és magyarázott az immáron döglött állatnak, élete legfőbb átkának és árulójának nevezve (persze csak a felesége után.) És hogy ez miért fontos ? Nos ,mert szegény ember bekattant, miután tarkón vágta egy gyalulatlan deszka. Portékáját, értékes porcelán és üvegvázák, válogatás nélkül vágta hozzá bárkihez, de első sorban hozzám, mivel én voltam a legközelebb.
Szóval így állunk ... legyen hát! gondoltam magamban, miután egy üvegváza rajtam tört szét és, jó pár szilánk a karomba állt. Marokra kaptam a  zöldes-lilás kuttyogány-tojásra emlékeztető valamit és parabolapályára állítottam, egyenesen a megkergült árusnak irányozva, arról nem is beszélve, hogy nem épp szelíden.(Karizmaimhoz hozzáadtam egy keveset a laestat erejéből is.)
Ekkor ért hozzám a zöldségtulaj. Bizony, nagy rejtvény elé állították. Én voltam-e aki ellopta értékes bizgéjét vagy nem? Elvégre én hajítottam el az imént, de mégis látta a másikat elspurizni. Láthatólag közelebb akart lépni és felelősségre vonni.
De mit érdekelt már engem ekkorra ki a tulaj, ki  tolvaj és ki az őrült? Egy fél váza állt ki a karomból, frusztrált a tömeg, a hangzavar és a trutyi ami a kezemre ragadt növényzetről. Tudtam, ha bárki közelebb jön felkapom és belehajítom a bódéba ami mögött honfitársam lappangott és kukucskált.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 8:21 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszabb...

Louis teljes mértékig kikelt magából és artikulálatlanul elkezdett üvöltözni. Furcsa, hogy a francia nyelvben mennyi káromkodás fellelhető és a férfi most készségesen be is mutatta az összeset. - Tudod te mennyit ér az a gyümölcs?! - ordított rá teli torokból Tarassianra - Ezt még megkeserülöd! Ahogy az a sunyi társad is! Hol van egyáltalán?!
Vérben forgó szemekkel nézett körül a standok között, és végül meg is találta, amit keresett: egy másik emberi árus apró köhintéssel felhívta magára figyelmét és standja mögé mutogatott. Louis-nak nem is kellett több, elkezdett keresztülfurakodni a tömegen, miután egy elegánsnak nem nevezhető mozdulattal félrelökte Tarassiant.
- Te... - kezdte miközben Ceirranra mutogatott - Most szépen kifizeted nekem azt az átkozott artikáposztát vagy a saltusiak kegyelmére bízlak.
Ügyet sem vetett a mellette elhaladó szekérre, azonban miután az egy kisebb bukkanón annál nagyobbat ugratott, rakomány egy kis része Louis fején landolt. Egészen pontosan egy jó fél liter tej és még egy pár tojás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 8:40 pm

Leakadt állal, és szinte eufórikus áhítattal figyeltem, ahogy a földi vadember magából kikelve kajabál a már-már pattanásig feszült honfitársamnak. Huh, de bátor ember. Csúnya, de bátor. És totálisan elment az esze. A cimborám tekintetét látva hat méternél közelebb nem mentem volna hozzá. Dehát hiába, minden barmot nem védhetünk meg a kipusztulástól. Ez a természet törvénye.
Elégedetten ördögi mosollyal szemléltem az eseményeket, egészen addig, amíg balszerencsémre eszébe nem jutottam a fazonnak. Úgy tűnt, a fedezékem boldogtalan tulajdonosa valamiféle hallgatólagos artikáposzta-eltulajdonítás-ellenes egyezményben állt a nagyhangú zöldségkufárral, és igazán elvtelen módon leleplezett. Legszívesebben bokán haraptam volna, bár ez ebben az alakomban nem tűnt ildomosnak.
Mindenesetre a dúvad terménysáfár felém igyekezett, és azon lendülettel által is trappolt most már együttérzésemet élvező honfitársamon. Az ezzel kiváltott arckifejezést látva támadt egy ötletem. Főleg akkor, amikor már vészes közelségbe ért hozzám az artikáposzta extulaja.
Már épp nagy levegőt vettem, hogy belefogjak a mondandómba, mikor egy elhaladó szekérről egy komplett villásreggeli landolt a fazon nyakában. Felsóhajtottam,  letudtam a köztünk lévő pár lépésnyi távolságot. Atyaian a vállára csaptam (persze előtte lepöcköltem az ott rezgő tojássárgáját), majd felvillantottam a legmegnyerőbb mosolyomat.
- Ejnye, ejnye, barátom. - szóltam nyugodtan, mintha egy ötéves gyereket csitítanék.- Azt hiszem nem igazán érti meg a helyzetet. Ahogy haladnak a dolgok, nem engem fognak elvinni a saltusiak.- figyelmeztettem barátilag, majd halkabbra fogtam a hangom.- Nem látja, mennyire felhúzta azt a fickót? Rászáll egy légy és már át is fordult! Uhh, azok a véreres szemek! Az a gyilkos pillantás! Egy rossz szó, és az egész piacteret ledózerolja. A bűnöst, aki felbosszantotta alaptalan rágalmakkal pedig tíz évre elküldik követ törni.- fejeztem be halálos komolysággal, majd, kihasználva hogy a kereskedő a laerre mered, némán és precízen artikulálva odatátogtam neki:
- Morogj, te hülye!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 9:12 pm

A töppedék leordított. Engem. A nyomorult kis hájtól-ringó, kopaszodó, migrénes kis törpe, leordított  engem. És hogy ez ne legyen elég félre is lökött. Vérig sértett a kis osztriga alkatú, földet túró, suhogány szemű, békalábú uzsorás.
Tagjaimba remegés kúszott. Fejemben növekvő nyomást éreztem és elviselhetetlen süvítő hangok kínoztak. De nem mozdultam, még nem. Még kitartottam, pedig a laestat már vért kívánt. A világ apró színfoltokká olvadt össze. De még nem hagytam magam legyőzni. Kényszerítettem a testem, hogy lassan és mélyeket lélegezzen. Laederran csillogó tavait és zúgó erdőit képzeltem magam elé.
Lassan a zaj elült, a remegés alább hagyott és  fejemet sem döngette belülről a fenevad. De tudtam, bármi apró zavaró tényező átforduláshoz vezethet.
Előttem az a nyomorult kis pondró, az a zsírpacni, az a..... éppen a bódé mögül előtűnő laerral társalgott.
Aztán a szekér megugrott, csattanás, káromkodás.
Egy kétségbe esett próbálkozás.. Laederran tavai... erdő...csend....
És morogtam ...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 9:34 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszabb...

Louis arca egy pillanat alatt fordult át idegesből rémültbe. Lassan megfordult, hogy a másik laerre vethesse tekintetét, és félelme beigazolódott: kezdett átfordulni. Nem is a saltusiak büntetésétől félt, hanem egy megkergült laestat ámokfutásától. Csak egy helyben állt, a páni félelem odaszögelte az út macskakövéhez. A laer morgott. Méghozzá fenyegetően morgott. Nem mert megfordulni, de bármibe lefogadta volna, hogy a zöldségtolvaj nagyon jól szórakozik. De ami még nagyobb aggodalomra adott okot, az egy másik árus az éppen átforduló laer mögött. Üvegét feje mögé emelte, majd eldobta... volna, ha nem csúszik ki kezéből és talál vele tarkón egy közeli sötét bőrű kromatot. Az egy akkora pofont kevert le az üvegárusnak, hogy a kereskedő elvesztette egyensúlyát és feldöntötte a mellette álló ruhás standot. Ami ez után következett, azt a legjobban a "tömegverekedés" szóval lehetne leírni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Szer. Szept. 30, 2015 9:56 pm

- Én megmondtam. - sóhajtottam mártírhangon, majd ráérős mozdulatokkal feltűrtem az ingem ujját. Szomorúan állapítottam meg, hogy az egyébként sem makulátlan szövetet immár nyúlós lila (az artikáposzta) és terjedelmes fehér (tej és tojás) foltok díszítették. Óh, remek, remek. Nem elég, hogy nekem kell megmentenem a világot, de utána még moshatok is. Már ha találok egy helyet ahol lehet. Úgy értem, nem ülhetek le a folyó partjára, hogy kiöblögessem a ruházatomat.
A zöldséges közben csak állt, láthatóan nem tudott mit kezdeni a helyzettel, sőt megkockáztatom, hogyha ötlete lett is volna, a félelemtől akkor sem tudott volna arrébb koccanni. Úgyhogy nekem kellett cselekednem. Miután heroikusan megropogtattam a csuklóm és a tenyerembe köptem, gyorsan és felettébb hősiesen beugrottam az egyik bódé mögé, és meghúztam magam. Ez nem megfutamodás! Itt szeretném leszögezni! Senki ne értse félre a cselekedeteimet, ha nincsenek tisztában a mozgatórugóival, vagy ha nem látott még laestatot piactér közepén. Én nem láttam, de nem is akartam. Sokkal kifinomultabb stratégiát választottam, és ennek az első stációja a bujkálás volt .
Négykézláb araszoltam a következő standig, majd tovább, nem törődve azzal, hogy szerencsétlen térdcsontjaim mennyire nehezményezni fogják később a bánásmódot. Úgyhogy osonkodtam, nem törődve a zöldséges pánikállapotával, vagy a mellettem elsiető lábak hadával.
Lassan a honfitársam mögé kerültem. Áh, igen! Ez az, köszönöm az Éginek, megint kihúzott a bajból! csaptam le a fadeszkára, amit még az artikáposztával vertem ki a kezéből.
Kezemben a léccel felegyenesedtem, úgy két lépésnyire tőle, és gyorsan némi manát irányítottam a karomba. Egy kurta másodpercig éreztem, ahogy az izmok tekerednek, formálódnak, megvastagodnak, majd meglendítettem a deszkát és szívemnek olyan kedves honfitársam feje felé suhintottam
Meg fogja ezt még köszönni nekem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Csüt. Okt. 01, 2015 8:38 pm

Zúgás. Szagok kavalkádja.Élénk színek tánca. Jóleső morgás. A préda.
Majd fájdalom.
Hirtelen kijózanodtam, bár csak arra a rövidke kis időre ,míg megállapítottam , hogy orral a föld felé zuhanok és nem fogok örülni az érkezésnek.
Majd sötét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Csüt. Okt. 01, 2015 9:01 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszabb...

A piactéren kialakult a káosz. Fajra való tekintet nélkül mindenki csépelte egymást, repültek a pofonok, a zöldségek és nem meglepő módon a standok is. Egy ember ráugrott egy kromat hátára, és nyakába kapaszkodva ütlegelte a fejét. A kromat nem úgy tett, mintha zavartatná magát, folytatta minden egyéb rongálását, ami az útjába került. Egy ark'seguth az üvegárus portékáját dobálta mindenfelé, ügyesen kerülgetve a felé repülő különböző süteményeket és gyümölcsöket. Kicsit messzebb két ember püfölte egymást egy-egy darab deszkával. Mögöttük egy kissé vézna elf harcművészeti tudását kihasználva folyamatosan győzte le ellenfeleit, akiket egymásra púpozva rugdosott tovább. És Ceirranék ennek voltak a közepében, ahol tökéletes célpontot szolgáltattak mindennek, amit a kedves domhani küzdőklub úgy szándékozott, hogy megreptet. Egy krémes sütemény fejen találta Tarassiant, melyet egy vízgolyó követett háta közepére. Ceirran már közel sem volt ilyen szerencsés: egy kromat bokszzsákot vélt felfedezni személyében, és folyamatosan azon volt hogy legalább egy pofont bevigyen a laernek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Csüt. Okt. 01, 2015 9:24 pm

Baj és honfitársam úgy eldőlt, mint a bot. Na jó, nem mint a bot, de gondoltam megörvendeztetem drága anyanyelvemet azzal, hogy efféle ízes kifejezésekkel élek. Szóval eldőlt, mint egy dühös Laer, akit fejbe csaptak egy deszkával. Mondanám én, hogy hősiesen és magamat nem kímélve igyekeztem elkapni, hogy ne placcsantsa szét azt a tök fejét a járókövön, de aztán úgy gondoltam, hogy már úgyis késő, meg a gravitáció is erősebb nálam, ráadásul ilyen idegállapotban nem lehet eléggé ájult valaki ahhoz, hogy biztonságos legyen. Úgyhogy hagytam. Nem is esett olyan nagyot. És érdememre legyen mondva, meg is néztem, hogy nem törte-e be a fejét. Felületes vizsgálatom alapján úgy tippeltem, hogy egyben van, de nem nagyon álltam le törődni ezzel, mert időközben a piactérből hadszíntér lett, és úgy éreztem, kissé ártalmas lehet az egészségemre, ha sokáig itt lebzselek. Már épp indultam is volna, amikor valami rusnya, alattomos és manipulatív belső hang megszólalt: nem lenne ildomos otthagynom csipkerózsikát (igen, a mesék elég szabadon átjárnak világból világba. A Vadalmában pedig elég sokféle és sok helyről származó sztorit hallhat az érdeklődő). Megpróbáltam megértetni a belső hanggal, hogy ő is ugyan úgy laer mint én, és nehéz lenne olyan kemény koponyát, mint a mienk összetaposni. A Hang nem engedett. Hogy rohadna meg...
- Lenne olyan kedves és kölcsönadná?- érdeklődtem mosolyogva egy árustól, kezemet a kézikocsijának a rúdján nyugtatva, miközben a férfi éppen kitartóan pofozott egy barnás bőrű, tetovált fazont. A jelek szerint nem hallotta a kérdést, úgyhogy gyorsan leborítottam a döglött halakat a kocsiról, némi laestat-erőt beleadva felnyaláboltam a pórul járt rokont, és  szinte finoman a tologányra dobtam. Aztán beletöröltem a tenyeremet a mellényébe. Sajnos elég halszagú maradt.
Mély, zengzetes sóhajjal ragadtam meg a kocsirudat, és fürgén szlalomozva indultam meg a tömegben. Időnként egészen földig kellett döntenem a kocsit, hogy be tudjak venni egy kanyart. Igaz, hogy a cimborám keze ilyenkor lelógott, és feltörölte egy sávon a földet, de nem zavart. A levegő sűrű volt  a kiabálástól, izzadságszagtól és különféle röpködő holmiktól. Egy igen ínycsiklandó sütemény homlokon találta a rakományomat. Egy laza mozdulattal elmartam a süteményt és két falásra lenyeltem. Finom volt, ingyen volt, mit panaszkodjam?
Valóban semmi okom nem volt rá, amíg egy különösen agresszív kromat be nem húzott egyet a bordáim alá. felmordultam és elengedtem a kocsirudat.
- Lenne szíves ezt abbahagyni? -érdeklődtem fagyos türelemmel, miközben három másik ütés elől hajoltam el. A kromat tekintetét látva nem bíztam benne, hogy az udvariaskodás beválik, ezért gyors renoválást végeztem a jobb karom izmain és elindítottam egy díjnyertes jobbegyenest.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Vas. Okt. 04, 2015 5:24 pm

-Mindebből persze semmit nem érzékeltem, hála a fejemre mért,erőteljes,könyörtelen, és sokkoló hatású ütésnek.Ezért is lehetett ,hogy míg mindenki az életéért és vagyonáért küzdött , én álmomban csendesen iszogattam Laederran legjobb óborát egy otthonos kis fogadóban és a többiekkel ellentétben , igen kellemes perceket éltem át. -
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   Vas. Okt. 04, 2015 10:23 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszabb...

Ceirran jobbegyenese nem talált mást csak levegőt, ugyanis a kromat megcsúszott egy banánhéjon, melyet egy igencsak alattomos ember helyezett el oda. Ahogy vihorászott, a kromat megfogott egy közelben heverő deszkát és egy artikulálatlan... nos... nevezzük csatakiáltásnak. Szóval egy artikulálatlan csatakiáltással vetette magát a most már közel sem olyan jókedvű emberre. Közben máshonnan egy darab azonosítatlan barna gombóc repült a két laer felé. Szagából ítélve talán jobb is, hogy származása tisztázatlan. Mindenesetre a tárgy Tarassianon landolt egy szép foltot hagyva a becsapódás helyén. Ceirran se örülhetett: ő kettő gombócot kapott, csakhogy neki az arcát találták el.


A hozzászólást Talamh összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 06, 2015 11:57 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Domhan Piactere   

Vissza az elejére Go down
 
Domhan Piactere
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Domhan :: Központ-
Ugrás: