A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Utak és utcák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Arthur Temoy
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Zöldfülű Határőr
Mana:
122/122  (122/122)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Szept. 29, 2015 9:14 pm

Egy pillanatra a lélegzetem is elállt, mert olyat hallottam, amit nem tűrhettem. Nem csak hogy nem tűrhettem idegeim erősen tiltakozni kezdtek, hogyan lehet az, hogy egy kinézetre intelligens egyed, úgy mer megszólalni, hogy nem tudja hol egy tisztességes ruhabolt? Isteni személyemnek most azonnal váltásra van szüksége ez a sükebóka pedig olyan tájékozott, mint tehén a hóban a legelőn, egy viharos estén, bőrkabátként. Értitek nem? A másik megjegyzésére is robbant volna a fejem akár a vulkán, de annyira el voltam foglalva azzal, hogy megszáradjak, hogy még sámán idézéseket, és táncokat is jártam persze csak fejben. Nem vette volna ki jól magát, ha Isteni személyem más Istenségeknek könyörögne egy tiszta textilért.
Nos visszakanyarodva a párbeszédhez mely folyni kezdett köztem és… őőőő...
- Ha nem szólíthatlak öregnek, papinak, szivarnak, trotyimotyinak, tatának, bácsinak, akkor miként nevezhetem?
Teszem fel ártatlan kiskutyaszemekkel a kérdést.
- És még hogy pojáca. Senki, ismétlem senki nem mondta nekem, hogy a pia, meg valami nyúltáp keveréke olyannyira beüt, hogy azt sem fogom tudni milyen nemű vagyok. látna engem harc vagy szolgálatteljesítés közben. Bizonyosan állíthatom, hogy még az állkapcsát se tudná visszatenni olyannyira, leesne. De legyen. Induljunk akkor.
Mondtam és egy jól irányzott határozott mozdulatú lépéssel megindultam az ellenkező irányba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Szept. 29, 2015 9:48 pm

Az Ark'Seguth mély levegőt vett, egy elkínzott pillantást vetett a felhők felé, de egy szó nélkül hallgatta végig Temoyt, bár a trotyimotyinál némileg felszaladt a szemöldöke. Miután megbizonyosodott róla, hogy a zöldfülű katona befejezte a mondandóját, felettébb szertartásos mozdulattal jobb öklét a mellkasára csapta majd könnyedén biccentett.
- Elas Ordovar vagyok a Seguth Achret törzsből. Szinte megtiszteltetés, hogy megismerhetlek, óh, földnek nagy harcosa.- A seguth hangja szinte már kútmérgezően cinikus volt. Leengedte a karját, és keze az övéről lógó fémláncra tévedt, feltehetően csak véletlenül vagy megszokásból. Fenyegetés semmiképp nem volt a mozdulatban, a vas viszont már a seguth érintésétől is deresedni kezdett. Nem mintha feltételezhető lenne, hogy Arthur ilyen apróságokkal ér rá törődni, mikor egyenruhája ronggyá ázott, büszkesége nem kevésbé, és a mellettük elhaladó ifjú és csinos hölgyek sem a két szép szeme miatt bámulták meg.
Elas időközben öles léptekkel indult meg a háztetők felett előmeredő toronypár felé. Legkisebb mértékben sem zavartatta volna magát akkor sem, ha Arthur nem tart vele.
- Hogyha te mondod, barátom, bizonyára. - biccentett fáradtan a seguth, és szinte hanyagul legyintett.- De jobb ha a nagy hősök is figyelnek a lábuk elé. Könnyű ám elbukni.
Szavait illusztrálandó, Arthur bal lába hirtelen nem akart elszakadni a kövezettől, a jobb és a lendület viszont ezzel mit sem törődve vitte előre. A határőrök gyöngye példásan elhasalt. Bal csizmája egy éles reccsenéssel vált el a marasztaló járdától. Talán csak most jutott el Arthur tudatáig, hogy mennyire hidegre is fordult az időjárás az említett lábbeliben.
Elas karba tett kézzel állt jó öt lépésnyire tőle, karba font kezekkel és olyan elnéző mosollyal, amit a rosszcsont ötéveseknek szokás fenntartani.
- Szólj, ha el kellene majd kapnom az állkapcsomat. Nem szeretném, ha készületlenül érne fenséges mivoltod megnyilvánulása.
Azzal meglehetősen szemtelenül és látszólagos korát meghazudtolva két ujjal szalutált és már indult is tovább.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Csüt. Okt. 22, 2015 9:01 pm

Raden- Ha nincs ló...

A szekér kellemetlenül döcögött. Az út errefelé kátyús volt, göröngyös, és minden, csak nem jól karbantartott. Az utcai közvilágítás kihagyadozott, sötét foghíjak komorlottak két kandeláber között. Radennek nem lehetett jó kedve már akkor sem, mikor a saltusiak felparancsolták a bakra a kocsonyaként recegő Colmar mellé, akire eléggé rá tudták hozni a frászt, hogy összeszedje magát, és vezesse tovább a szekeret. Az árnyak között Saltusiak osontak utánuk. Ha Raden nem tudja, hogy követik őket, esélye sem lett volna, kiszúrni egyik vadászt sem. Kétségkívül vérprofik voltak.  
Colmar időnként ijedt pillantást vetett a mellette gubbasztó fiatalember felé, de mindig gyorsan visszakapta a tekintetét az útra. Körülöttük a házakat lassan raktárépületek váltották fel, a legyek, amik a csatornák felett döngtek eddig, újra a nyomukba szegődtek.
Majd tíz percig zötykölődtek még, mikor Colmar meghúzta a szárat az egyik omladozó raktár melletti sikátor előtt. A szürke igásló lomhán megállt, fejét lehajtotta, egy száraz madárkóró szikkadt leveleit kezdte tépdesni, ami botor módon a járda mellett tört elő a földből.
Egy pillanatig néma csönd volt. Sehol senki. Aztán egy hang szisszent elő a sikátor mélyéről, és hamarosan egy szikár, sötét bőrű ábrázat is csatlakozott hozzá.
- Nahát, Colmar, új testőr? Gyorsan cserélgeted őket.
- Itt a pénz?-
szedte össze magát a kalmár. A férfi egy bordó selyemerszényt hajított felé.
- Mind a kétszáznegyven patkányfarok, barátom. Ahogy érzem az illatát, kiváló minőségű árut hoztál magaddal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Pént. Okt. 23, 2015 9:16 pm

HA NINCS LÓ...
Azok a morcos úriemberek minden tiltakozásom ellenére rám parancsoltak, hogy száljak fel a szekérre. Én, mint jámbor állampolgár teljesítettem a követelésüket, ám ha egy kéremet is hozzá tettek volna, akkor én is kevesebbet akadékoskodtam volna. Mikor felpakolták mellém Vacogit is végre elindultunk. El nem tudtam képzelni, hogy lehetnek ennyire vacakok az utak. A szagából ítélve a gatyáját még nem rakta tele, aminek nagyon örültem. Egy kicsit csodáltam a fickót, hogy ilyen állapotban is képes volt vezetni. A biztonság kedvéért igyekeztem pár szóval megnyugtatni.
- Ide figyelj te idióta. Ha nem szeded, össze magad mindkettőnket kinyírnak. Vagyis csak engem, mert mire hozzánk érnek addigra cafatokra szedlek.
Ezután egy szót sem szóltam inkább fekete ruhás barátainkat próbáltam megtalálni. A gyenge világításnak köszönthetően könnyen el tudtak rejtőzni. Én tanultam egy keveset a láthatatlanságról ám nekem másképp okították. Ők ténylegesen eltűntek a szem elől, míg én pusztán a tömeggel tudtam volna egyé válni. Egyre jobban kezdem megérteni, hogy miért is kaptam ki annál a kis civakodásnál. Nagyon kíváncsi lettem, hogy miféle kiképzésen mehettek keresztül. Azonban elmélkedésemet abba kellett hagynom, hogy a feladatra koncentrálhassak. Igyekeztem úgy tenni ahogyan egy átlagos testőr szokott. Szúrós morcos szemmel néztem mindenhova keresve az esetleges veszélyforrásokat. Nemsokára megálltunk és igen markáns ábrázat. Mikor a földre hajította az erszényt néztem támadhatnának ránk. Intettem a baleknak, hogy maradjon helyén én pedig elindultam a pénzért. Meg akarom fogni miközben minden idegszálammal, figyelek, és miután fölvettem odaadom az állítólagos főnökömnek. Kissé megrázom, hogy megtudjam tényleg pénz van-e benne nem-e valami veszélyes szerkezet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Pént. Okt. 23, 2015 9:34 pm


Ha Nincs Ló....

Az erszény súlyos volt, és igen, tele volt a legkiválóbb Domhani aranyérmékkel. Kétszáznegyven ezer arany. Az már szép kis összeg. Colmar kapkodó mozdulatokkal vette el radentől és rejtette a köpenye alá.
- Akkor talán ki is pakolhatnátok, Arus...- motyogta.- Kezdenek idegesíteni a legyek...
A sötétbőrű fickó mély torokhangon felnevetett.
- Igen, azt látom. - két ujját a szájába kapva füttyentett, mire a sikátor árnyai megmozdultak. Kigyúrt, rosszarcú férfiak sorakoztak fel főnökük mögött. Testszaguk Radenig érződött. Egyenlőre még nem léptek a szekérhez.
Az Arus nevezetű férfi újra feléjük fordult.
- Szóval a következő szállítmány mikorra várható? Remélem Dreissa nem fogja megint hónapokig öntözgetni a kiskertjét, mielőtt végre leszüretelheted...
Colmar valami olyasmit mormogott az orra alatt, hogy ezt nem tudja befolyásolni. Arus folytottan felkacagott.
- Azért, vigyáznod kéne az unokahugodra..ilyen dolgokba keveredni...-csóválta meg a fejét, majd kivillantotta nagy, szikrázóan fehér fogait.- Pedig olyan egy kis csinos teremtés...
Colmar keze alig észrevehetően megremegett és kipréselt magából egy kínos mosolyt.
A Saltusiaknak se hírük, se hamvuk nem volt: a jelek szerint még nem érezték úgy, hogy eljött a tökéletes pillanat a támadásra. Azonban az egyik pribék Arushoz lépett, sunyi tekintetét viszont végig Radenen nyugtatta. Valamit súgott a vezér fülébe, mire az szélesen elmosolyodott.
- Hé, fiú! Krus azt állítja mágus vagy. Nem akarsz egy jövedelmezőbb melót, mintsem ezt a futóbolondot kísérgetni?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Szomb. Okt. 24, 2015 8:16 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszab...

Úgyhogy a laer duó újabb epikus és hősies küldetésre indult, hogy Tarassian közölje korábbi munkaadójával, hogy köszöni szépen, de ő most távozna. A domhani lakosság elég támogató magatartást tanúsított ezzel kapcsolatban: az utcák elég üresek voltak. A késő délutáni óra egy olasz kisvárosra hasonlított: alig-alig lehetett látni bárkit is az utcákon, akit pedig igen, az is inkább árnyékba húzódva üldögélt egy padon. Meglepően csendes volt a város ebben az átmeneti időszakban, a piactér távoli zsibongása volt az egyetlen dolog, ami megzavarta a csendet. Az éjszakai élet még messze volt attól, hogy elkezdődjön, de a nappali már a végére ért. Még a saltusi őrökön is észre lehetett venni a késő délutáni kóma jeleit. Persze így is átlagon felüli teljesítményt tudtak volna nyújtani, ha arra került volna sor, de jelen helyzetben ők is úgy érezték, hogy kijár nekik egy kis pihenés. Az idilli képbe egy valami rontott bele: a sétáló Ceirranék felé rohanó, erős gesztikulációt végző ember. Mikor közelebb ért már az is kivehető volt, hogy mit kiáltozik:
- Várjatok, várjatok!
Utolérte a párost és enyhe lihegés kíséretében tette fel a kérdést:
- Tarassian, hát merre jártál?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Szomb. Okt. 24, 2015 8:40 pm

Nyugodt formájában már sokkal jobban tetszett a város. Így a csendes, üres utcák sokkal barátságosabbak voltak és hívogatóbbak. Ceirrannal némán baktattunk egymás mellett, egészen addig míg a kis vénember fel nem tűnt.
- Elnézést kell kérnem. - fordultam az asztalos felé és próbáltam minél jobb benyomást kelteni - Adódott némi probléma a visszaúton. Hogy pontosak legyünk megtámadtak. -mutattam a sebre a tarkómon- Egy őrült zöldséges kezdte,de a végén már az egész piacon mindenki verekedett. Honfitársam akadályozta meg, hogy átforduljak. A faanyagot azonban elveszítettem, bocsánat. De megtérítem az árát.- vettem elő az erszényem- És ami azt illeti,hogy így elbuktam egy ilyen kis jelentéktelen feladattal, inkább megkímélem önt a további kudarcaimtól és más munka után nézek, nehogy más téren is megkárosítsam.
Kíváncsian néztem a reakcióját. Igyekeztem ártatlanságomat, és önhibámat kihangsúlyozni,de nem ismertem eléggé az asztalost, hogy tudjam mit fog válaszolni. Nem szerettem volna megbántani, mert ő volt az első személy domhanon ,aki rendesen bánt velem és hajlandó volt segíteni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Szomb. Okt. 24, 2015 8:57 pm

Ugye mondanom sem kell, hogy nem akartam menni. Úgy értem, a Féllábú Geliarban egy) meleg volt; kettő) volt társaság; három) kényelmesen ültem; négy) volt mit innom. Szóval eslő körben közöltem, hogy biz én maradok. De aztán Tarassian jött a szemrehányó-megvert kutya nézésével, csak, hogy emlékeztessen a piacon történtekre, úgyhogy a vége az lett, hogy mennem kellett.
Mentünk, mendegéltünk, ahogyan a mesében szokás. Közben a nap úgy döntött, hogy ő köszöni szépet, mára eleget látott, úgyhogy sértett úrihölgy módjára elvonult a háztetők mögé.
Az utcák csendesek voltak és kihaltak: nem nagyon volt ínyemre. Aztán szerencsére megtört az általános passzivitás. Ránk talált Tarassian főnöke.
- Így történt, bizony- bólogattam a lehető legmegnyerőbb mosolyommal. Mást nem tudtom mit mondhattam volna, úgyhogy igyekeztem inkább háttérbe vonulni. Azt azért elismertem, hogy Tarassian nagyon szépen tálalta a történetet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 10:35 am

HA NINCS LÓ...
Mikor fölvettem az erszényt kissé meglepődtem, hogy mennyire nehéz pedig nem kellett volna. Láttam már domhani érméket és tudnom kellett volna, hogy nem lesz pehelysúlyú. Mikor megráztam csodálatos csilingelő hangot adtak ki magukból, ami azt bizonyítja nincs semmi oda nem illő tárgy. Bár az is lehet, hogy bekenték az érméket méreggel igaz ezt nem tartottam valószínűnek. Annyit sikerült kiokoskodnom, hogy ők rendszeresen üzleteltek egymással. Elég nagy ostobaság kiiktatni egy jó ellátót ám a biztonság kedvéért igyekeztem résen lenni. Meg se fordulva hátráltam vissza a szekérhez és úgy nyújtottam át az erszényt a kereskedőnek, aki karvalyként csapott le rá. Annak ellenére, hogy egy csoport Saltusi figyelhetett minket még mindig lobogott benne a kapzsiság lángja legalábbis így gondoltam. Miután eltette a fizetséget javasolta, hogy ki kéne pakolni az árut. A férfi egyetértett majd egy hangos füttyszóval előhívta az embereit. egy kicsit még cseverésztek, amiből megtudtam, hogy ez a kereskedő egy kisebb családi vállalkozást üzemeltet. Az unokahúga termeszti, az illegális nővényt ő pedig leszállítja.
~Szép a családi összetartás, de talán találhattak volna más elfoglaltságot is.~ gondoltam magamban.
Az emberek még mindig nem álltak neki a lerakodásnak csak minket figyeltek. Azaz pontosabban nem mindegyikük, mert egy menyétképű a főnök fülébe súgott valamit. Nem igazán tetszett ez a titkolózás és az-az érzésem támadt, hogy ismételten nagy balhéba keveredtem. Mikor az Arus nevezetű bandavezér közölte velem, hogy szerintük mágus vagyok és nem-e csatlakoznék hozzájuk egy pillanatra megrándult a szemöldököm. Sem én sem pedig az a hazug kereskedő nem említette senkinek. Lehetséges, hogy volt köztük egy olyan személy, aki érzékelte az emberekben rejtező mágiát. Ennek ellenére nem eshettem ki a szerepemből végig igyekeztem nyugodt és higgadt profiként mutatkozni.
- Megfontolandó azonban megegyeztem ezzel az alakkal, hogy kísérem, míg le nem szállította az árut és gondoskodom az épségéről illetve a visszaútjáról. Számomra nagyon fontos, hogy az ember betartsa, amit ígért. Azonban amint ez az üzlet véget ért szívesen meghallgatom az ajánlatát.
(Bocsánat a késésért.)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 11:42 am

Ha Nincs Ló...

Arus vigyorogva biccentett Raden felé.
- Fontold meg, cimbora. Az embereim kétezret is kaszálnak időnként egy jó üzlettel. Mit gondolsz, hogy tudnánk kifizetni ezt a nyámnyilát, ha nem lennék tele lóvéval?
Colmar mormogott valamit a bakon, miközben az utolsó pár gyümölcsöt is kirámolták a kocsiból. Tekintete közben idegesen járt ide-oda. Félő volt, hogy nagy bámészkodása még szemet szúr Arusnak.
- Nna.- pillantott az orgazda a kirámolt árura.- Akkor mi lépünk is. Kígyó tuti oda lesz, meg vissza.
- Hogyhogy téged küldött maga helyett?- fordult felé Colmar. És valóban, az eredeti tervben úgy szerepelt, hogy Arus fivére, Kígyóléptű veszi át az árút.
A férfi vállat vont.
- Valami kékre vert pasas jött hozzá, mit tudom én milyen hírekkel, úgyhogy elküldött engem...
A többi rakodó időközben nyugodtan elindult a sikátor másik vége felé. A saltusiaknak nyoma sem volt.
Arus a zsebéből egy tábla csokoládé méretű préselt dohánydarabot vett elő, egy ujjnyit letört belőle és a szájába dobta.
- És máguskám...- pillantott Raden felé- A feketepiacon ott szoktam lenni minden második napon. Megtalálsz, ha kell egy jó munka...- Ezzel intett és maga is beleveszett a sötétségbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 2:17 pm

HA NINCS LÓ...
Asura úgy tűnt jól mulatott azon, amit mondtam neki. Arról mesélt, hogy milyen sokat kaszálnak a kezei alatt ügyködő emberkéi. Én egyáltalán nem a pénzre utaltam, hanem a megbízhatóságra. Talán nemcsak a történetekben létezik az a bizonyos tolvaj becsület.
- Itt nem igazán a pénzről van. Ha egyszer megígérek valamit, akkor állom a szavamat kerül, amibe kerül.
Colmar elég idegesen figyelte a környéket nem tudom mitől tartott jobban. Talán hogy a fekete ruhások lerohannak minket vagy, hogy Arus emberei terveznek valamit. Elkezdtek beszélni egy Kígyó nevezetű fickóról, aki mint kiderül a banda valódi nagyfőnöke. Állítólag egy összevert emberrel volt találkája ezért egy családtagját küldte maga helyett. Eme hír hallatán rögtön felállt a szőr a hátam ám arcomon nem mutatkozott idegesség jele. Meglehet, hogy nem ugyanarra a férfira gondoltunk így fölöslegen nem akartam pánikolni. Ám ha mégis colmar társát kapták el akkor bizonyára hamarosan nyakig leszünk a kutyagumiban. Közben a pribékek lepakolták a gyümölcsöket. A belőlük áradó szag úgy tűnt elterelte rólam a legyek figyelmét, aminek nagyon örültem. Mielőtt elindultak volna Arus még megjegyezte, hogy ha munkára lenne szükségem a feketepiacon meg tudom találni. Úgy tűnt, hogy a beszédemmel nem ijesztettem el és még mindig áll a munkaajánlat. Megfordult a fejemben, hogy megkérdem tőle honnan tudott a mágikus erőmről ám végül nem tettem. Reméltem, hogy okos, de hallgatag típusnak fognak elkönyvelni. Mikor eltűntek nem engedtem a figyelmemből hátha titokban még figyelnek minket. Néhány perc után odaléptem a kereskedő mellé és rácsaptam a vállára.
- Na, ennek is vége indulhatunk is vissza.
A feladatunkat elvégeztük hisz leszállítottuk ezeket az almákat. Hogy pontosan miért nem léptek közbe nem tudhattam biztos ám volt pár ötletem. Én az ő helyükben a nagy halat próbálnám elkapni, úgy hogy, felhasználnám a kívülállót, aki iránt a bandaérdeklődést mutatott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 2:55 pm

Ha nincs Ló...
Colmar nagyot sóhajtott, megtörölte verejtékező homlokát. A saltusiak sehol nem voltak, ő pedig még mindig érezte a köpenyén át a dudorodó pénzeszacskót. Gondolatban már otthon járt, és bevágta az egész összeget a páncélládájába. Kicsit ugyan lelkiismeret furdalása volt, főleg Dreissa miatt. Nem hitte volna, hogy Kígyóléptű és Arus tud róla. Főleg, mert még a lány sem tudta, hogy mit termeszt neki. Szegény, Drei. Mindig is szerette a virágokat, és ennek a fránya növénynek gyönyörű rózsaszerű virágai voltak. Talán nem kerül majd bajba miatta.
Arusék lassan eltűntek a sötétben, Colmar pedig már remegett az idegességtől. Hol vannak a Saltusiak? Hagyják őket futni?
- Pssz...-szisszent le egy hang a sikátort szegélyező alacsonyabbik ház tetejérő. A cserepeken egy fekete ruhás saltusi térdelt, karjára támasztva ott sötétlett trombonpuskája.
- Induljatok visszafelé a Bőrcserzők teréig. De csak nyugodtan.- szólt inkább csak tátogva, mint suttogva. - Semmi trükk! figyelek.
Colmarból szinte tapinthatóan áradt a csalódottság, de megfordította a szekeret és elindultak visszafelé. A kalmár útközben végig a háztetőket leste, hogy merre leehtnek a saltusiak. Úgy egy öt perc múlva odasúgta Radennek.
- Te... vedd el az arany felét... a saltusiak úgysem tudják mennyi volt a vételár. A maradékot odaadjuk, téged meg úgysem kutatnak át megint. Ha túl leszünk az egészen, felezünk.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 3:52 pm

HA NINCS LÓ...
Szépen visszaültünk a szekérre és egy kicsit kifújtuk magunkat, hogy megnyugodjunk. Tulajdon képen én nem igazán idegeskedtem. A tetőről valaki pisszegni kezdett nekünk mi meg felnéztünk és végre megpillantottuk az egyik fekete ruhást fenn térdelt a tetőn. Fegyver volt a kezében bizonyára mindenre fel akart készülni. Azt suttogta, hogy induljunk el, visszafelé ami teljesen fölöslegesnek bizonyult. A józan paraszti eszünket használva automatikusan azt tettük volna felszólítás nélkül. Az utolsó mondatát miszerint figyelni fognak minket nem is halottam inkább úgy olvastam le a szájáról. Lemertem volna fogadni, hogy csak arra várt, hogy valami meggondolatlanságot kövessünk. A legutóbbi kis összezörrenés után bizonyára jó páran szerettek volna eljátszadozni velem. Ez engem, egy cseppet sem érdekelt csak arra vártam, hogy véget érjen ez az egész és mehessek Isten hírével. Miközben lassan haladgatunk a szekérrel a kereskedő alig halhatóan kezdett beszélni hozzám. Azt mondta vegyem át a pénz, felét mert tőle bizonyára el fogják venni engem viszont nem, néznek át. Ha mindennel végzünk a nálam lévő pénzt elfelezzük és ki-ki megy a maga dolgára. Néhány másodpercnyi gondolkodás után megadtam neki a választ bár inkább kért, mint kérdezett.
- Engem nem a pénz érdekelt hanem, hogy segíthessek egy rászorult kereskedőnek. Szóval ne is álmodozz, hogy a legutolsó hazugságod után még egy szívességre rá tudsz venni.
Én is suttogva beszéltem, hogy azok a nyavalyás Saltusiak ne halhassák. Nem tartottam garantáltnak, hogy engem nem fognak átkutatni ám még akkor sem tettem volna. Számomra a becsület mindennél többet ért és Colmar elásta magát nálam. Míg el nem értük a megadott célt nem igazán szóltam hozzá és nem is válaszoltam a kérdéseire.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 3:55 pm

Ceirran Carason, Tarassian - A rossz és a rosszab...

Az öreg kerek szemekkel hallgatta Tarassian meséjét. Láthatóan nehezére esett elhinni, hogy része volt a piactér reggeli feldúlásában, de a fa elvesztésének hírére feje egyre inkább vörösödött.
- Ez nagyon... kellemetlen. - nyögte ki végül - Akkor szólok a megrendelőnek, hogy késni fog... - motyogta miközben megfordult. Lassan, nyugodt léptekkel távozott.


GRATULÁLOK! Kalandotok ezennel véget ért. Ne csüggedjetek! Hamarosan új küldetésre indulhattok...


Jutalmak:
Ceirran:
5 mana
500 arany
Egy fuvola, melyet Acléan uram ideiglenesen rendelkezésedre bocsátott.

Tarassian:
5 mana
700 arany (500 + 200 a fa ára, ami nálad maradt)
Egy kis talizmán, ami Acléan uram szerint szerencsét hoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 4:58 pm

HA NINCS LÓ....

A bőrcserzők terén a késői óra ellenére kisebb csődület fogadta őket. Arus összes verőlegénye ott átkozódott és rángatta kötelékeit. A saltusiak körülállták őket, mindegyikük kezében puska. Mivel a főnökük nem volt jelen, vagy azután foghatták el őket, miután elváltak, vagy Arusnak sikerült meglépnie.  Senki nem vette a fáradtságot, hogy közölje velük.
Amint megállt a szekér, két saltusi lerángatta Colmart. Vasbilincs csattant a kalmár recegő kezén. Radennel láthatóan senki nem foglalkozott.
Ami azt illeti, a saltusiak sorai erősen hiányosak voltak. A kapitány, és a bizalmas tisztjei nem voltak sehol. Pár egyszerű vadász időközben nekilátott, hogy kikérdezze Colmart. A jelek szerint nem hallótávból figyelték a gyümöcslök tranzakcióját.
- Ki a terjesztőtök, hm? - reccsent rá az egyik.
- Honnan szerzitek be a drogot? Laederranon termesztitek? vagy Flabadorán?
Colmar csak hebegett habogott, és két kinyökögött mondat között fenyegető pillantáősokat vetett Raden felé. Meg ne szólalj! üzente a tekintete, a kalmártól meglepő vadsággal.
Egy öt perc telt el, mire az egyik saltusi Radenhez lépett, kezében néhány érmét csörgetve.
- A kapitány azt mondta, elmehetsz. Azt üzeni, hogy köszöni a segítséget, de jobb lesz, ha megembereled magad. Ezt pedig...- csörgette meg a tenyerében az érméket. Hallhatóan nem volt kevés.- a szolgálataidért küldi... Úgyhogy, nyugodtan távozhatsz is.. már csak ebből a nyomorultból szedjük ki a termesztője nevét, amíg a többiek lekapcsolják a vezetőséget.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Vas. Okt. 25, 2015 6:18 pm

HA NINCS LÓ...
Ostoba módon úgy hittem engem már semmi nem lephet meg ám tévedtem. Igaz nem hajtottunk valami gyorsan, azonban ami a bőrcserzőnél fogadott minket az fantasztikus. Egy csomó bandita álldogált megkötözött kézzel körülvéve morcos fekete ruhásokkal. Kissé távolabb parkoltunk le tőlük így talán nem vettek észre minket. Nem igazán értettem, hogy hogyan érhettek ide hamarabb nálunk egy csomó fogollyal. Amint megálltunk rögtön bilincset nyomtak a kezére. Egyetlen pillanatnyi pihenőt sem adtak neki azon nyomban faggatni kezdték. Azt akarták megtudni, hogy honnan szerezte be az illegális gyümölcsöket. Hozta a szokásos formáját és a sok motyogás közben alig lehetett értelmes szavakat kihámozni. Annyira félt, hogy nem is értettem mi tartja még mindig talpon. Hozzá képest a kocsonya az egy szilárd tárgynak mondható. Azonban két hebegés között egy olyan szigorú pillantást küldött felém, amit még soha nem láttam tőle. Első pillanatban nem értettem miért bámult így rám. Mikor visszautasítottam a pénzfelezést akkor sem viselkedett így. Csak az jutott eszembe, hogy így próbálta a tudtomra hozni, hogy tartsam a számat. Erre nem volt semmi szükség ugyanis nem tartottam magamat spiclinek ráadásul nem csinálhattam mindent egymagam helyettük. A biztonság kedvéért azért szóltam pár nyugtató szót.
- Csak nyugalom uraim ne hogy eldurvuljon a helyzet. Ne feledjék, nem szép dolog egy fogollyal keménykedni. - mondtam fülig érő mosollyal.
Kis idő után végre felém is fordult az egyikük közvetítette a kapitány háláját és készült átnyújtani némi pénzt. Én azt természetesen minden gondolkodás nélkül eltoltam magamtól.
- Nem egyeztünk meg semmiben így nem fogathatom el. Számomra sokkal többet ér, hogy megköszönte azt a csekélységet. Tulajdonképpen nem is a pénz miatt kerültem bele ebbe az egészbe. Vele megegyeztem ám mivel kiderült nem mégsem arról van szó, amiben megegyeztünk így tárgytalan, vagyis nem tartozik semmivel. Ha szükségük lesz, segítségre csak kérniük kell. Később talán még meg tanuljuk tisztelni egymást.
Nyugodt hangon beszéltem békés együtt érző mosollyal az arcomon. Minden egyes szavamat komolyan gondoltam semmi. Semmiféle pénzt nem voltam hajlandó elfogadni tőlük.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Okt. 27, 2015 3:11 pm

Raden- Ha Nincs Ló...

Az őrök elég fagyos pillantást vetettek rá, majd folytatták a fogoly kihallgatását. Colmar meglepő módon állta a sarat: esze ágában sem volt kibökni, honnan szerzik be a gyümölcsöket. Ugyan továbbra is reszketett, mint a kocsonya, hallgatott.
A vadász, aki Raden mellett állt, fura mosollyal csóválta meg a fejét.
- Soha nem lehet tudni, ki bírja legtovább, mielőtt vallomást tenne.- megcsóválta a fejét, és Raden táskájába dobta a pénzeserszényt.- Megszívtad akkor öcsi, mert én végrehajtom a kapitány parancsait. Egyébként pedig ennyit fizetünk minden külsős munkatársunknak fejpénzként. Úgyhogy veheted megtiszteltetésnek. Amúgy is: Tanuld meg értékelni, Domhanon szükséged lehet még minden fityingre.
A Vadász vigyorogva fordult el és tért vissza a társaihoz.
Alig egy fél óra, és a kapitány is befutott: mögötte Arus tépte kötelékeit és veszettül átkozódott . A saltusi arcán mégsem ült elégedettség: a jelek szerint az orgazda testvére kereket tudott oldani.

Nos, a kalandnak vége, gratulálunk!
Jutalmad:
10 mana
1500 arany
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Raden
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Varázslótanonc
Mana:
135/135  (135/135)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Csüt. Okt. 29, 2015 2:44 pm

HA NINCS LÓ...
Megdöbbenésemre a kis ércelődésem miatt egyikük sem harapta le a fejemet. Nem is olyan régen egy ilyenért legszívesebben agyon lőttek volna. Akkor viszont egyetlen egy bántó megjegyzést sem kaptam. Helyette egy felettébb érdekes mosollyal jutalmazott meg csevegő partnerem. Arról beszélt, hogy a játéknak még nincs vége. Ezzel talán arra akart utalni, hogy addig néznek rá szúrós szemmel, amíg el nem mondja, amit tudni akarna. Érdekes módon ebből a remegő szemétládából nem néztem volna, ki, hogy ilyen sokáig képes kitartani. Nem igazán értettem, hogy miért nem mondja el ám nagyon fontosnak tűnt. Nem sokáig foglalkoztam ezzel ugyanis akadt más tennivalóm is. A pénzt nem akartam elfogadni ugyanis nem velük egyeztem meg. Azonban minden tiltakozásom ellenére bedobta az erszényt a táskámba. Elmondása szerint ő csak parancsot teljesített és mindig teljesíti a felettesei utasításait. Megtudtam még azt is, hogy mindenkinek ugyanennyit fizetnek, vagyis akit felbérelnek. Hogy mellőzem a további veszekedéseket nem kifogásoltam tovább a jutalmat. Rendkívül érdekesnek találtam a helyzetet a kis incidens ellenére is. Szerettem volna még jobban megismerni őket. Miközben végignéztem, ahogyan a morcos tekintetű kapitány kötélen vezeti Arust akár egy engedetlen kölyökkutyát. Az a különös érzés támadt bennem, hogy fogunk mi még együtt dolgozni. Ráadásul még akadt pár apróság, ami magyarázatra szorult. Ami leginkább érdekelt, hogy a banditák honnan tudták, hogy tudok mágiát használni. Senkinek nem meséltem el és papíron sincs róla semmiféle adat.
(Köszönöm a játékot valódi élmény volt. Még egyszer elnézést kérek a sok késésért.)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Arthur Temoy
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Zöldfülű Határőr
Mana:
122/122  (122/122)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Pént. Nov. 13, 2015 7:15 pm

// Gemoricknak tisztelettel. Nem esett rám tehén űrhajó U.F.U, nem fáztam meg, nem lett tüdőgyuszim, nem kaptam rákos megbetegedést a nemesebb tájaimra Very Happy Élek virulok és várom az esetleges talpnyalókat. Minimum kettőt de jöhet több is Very Happy //


Na, nézzenek oda valaki végre rájött, hogy isteni személyem előtt tisztelegni kell, meghajolni, és úgy is beszélni. Ilyen derék talpnyalókra lesz majd szükségem a palotámban. De hol legyen a palota? Hmmm… Szerintem a legmegfelelőbb hely, valahol Domhanban lenne, valahol középen valahol ahol mindenki látja. Áhá. Azt hiszem, átalakíttatom a portálcsarnokot, és akkor mindenkinek a palotámon át kell hazautaznia, amiért vámot fizet nekem. Éljen a király gondolkodásom. És akkor majd az adóból építettek, jakuzzikat, edzőtermeket, háremet, játéktermet, könyvtárat… nem azt nem, háremet, aranyvécét, háremet, és… jah igen kocsmát, ami egyben egy hárem. Pörfekt!
Valamit rötyögött nekem a sápadka, amire nem igazán figyeltem elvégre eljött néhány csinos hölgyemény mellettem, akik megbámulták két szépen sugárzó szememet. Illendő lett volna odalépnem és köszönnöm nekik, és felajánlani az első helyeket a háremben, de biztosan ráléptem a cipőfűzőmre, mert úgy pofáraestem, hogy hallottam amint az agyam nekikondul a koponyám falának. Meg hallottam amint a hősön, az Istenen, a Sárkányokon lovagolón nevetni merészelnek. Nem… nem vele nevetnek. Hiszen csak direkt csináltam, ugyan kérlek titeket ez mind a terv része. Felpattantam és szélesre tártam karjaimat, mintha magamhoz akarnám ölelni a világot.
-
Na emberek, így nem szabad viselkedni az utcán, tudják maguk is. Nem, nem kell megköszönni ingyen tettem, de ha valakinek van, kedve nyugodtan megköszönheti!
Szóval egy pillanatig álltam ott hátha valaki odajön és ad egy pár aranyat, amiért megmutattam nekik az illemet. Majd ismét a papperhoz fordultam és fütyörészve elindultam eredeti úti célunk irányába
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Szomb. Nov. 28, 2015 10:45 am

Zache Wen- Karmok és Agyarak

Az egyik legnagyobb kitolás a központi kanális melletti poszt volt. Pláne éjszaka. Mivel még a Rend vezetősége is figyelembe vette az arrafelé uralkodó helyzeteket, nevezetesen a koldusokat, patkányokat, csótányok elképesztő áradatát, na meg persze a bűzt, az őrhelyre felváltva osztották be a Vadászokat. Olyan jó három-négy havonta egyszer jutott valakinek a megtisztelő feladat, hogy három napig legyen a terület szeme és füle. Orra inkább nem, ha van rá lehetőség.
Zachenek ez volt a második napja. A múlt hetet meglehetősen kényelmes beosztásban töltötte Gaiothe nagytemploma mellett. Nyugodt hely volt, talán egy kicsit túlzottan is.
Most meg itt van, az Iszap, a Harmadhold és a Delelő utca találkozásánál kialakított háromszögletű téren, aminek repedezett utcakövei enyhén közép felé lejtettek, ahol egy térdig érő kávájú kút ontotta magából a penetráns csatornabűzt éjjel-nappal.  A ciszterna mellett jelen pillanatban pontosan három patkány üldögélt a lehető legnagyobb egyetértésben, egy elhullott társuk teteme felett.Mint egy gyászoló gyülekezet, bár nyilvánvaló volt, hogy arra várnak, melyikük mozdul előbb a friss húsért.
A düledező házak eresze alatt több mint egy tucat koldus és nyomorék hortyogott, szorosan összehúzva magán a köpenyüket és nagylelkűen hozzájárulva az amúgy sem kellemes illatkompozícióhoz.
A kerület óratornya pár perce ütötte el a kilencet, és épp eleredt az eső. Vagy inkább valami ázott, havas matéria, ami menthetetlenül ráfagyott az ember köpenyére és felszerelésére.
Órák óta nem történt semmi. Sőt amióta Zache itt volt, egyáltalán nem történt semmi. A múlt éjjel legkomolyabb incidensét az jelentette, amikor két korcs kaptárfosztó egymásnak esett az egyik sikátorban. Nagy ügy.
Egy pillanatra éppen elhalkult az eső és a szél duettje, mikor csosszanó léptek zaja üthette meg a Vadász fülét. És zihálás. Amolyan igazi, tüdőbajos, nyákos, beteges fajta. Aztán két karomszerű kéz ragadta meg a köpenyt Zache vállánál, majdnem lerántva ezzel a vadászt a mocskos kövezetre.
A jövevénynek azonban nem volt támadó szándéka. Ránézésre minimum ezeréves, mazsolaszerűre aszott Laer volt, ráncos, görönygyös feje tetején alig pár szál haj lengedezett. Tekintete űzött volt és zavaros, szeme fehérje sárgás és erekkel vastagon átszőtt. Nem túl sok foggal büszkélkedhetett, de miközben levegőért kapkodott, a maradék szuvas túlélő remekül megszemlélhetővé vállt. A rongyos alak egy dobozt szorongatott a kezében. Egész szépet, ami azt  illeti.
- Eh..ehmber! - krákogta, továbbra is Zache köpenynébe kapaszkodva. Úgy tűnt már nincs ereje megállni a saját lábán.- Üldöznek... ezt...ezt vegye el. Vigyázzon rá..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zache Wen
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Vadász
Mana:
130/130  (130/130)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Dec. 01, 2015 4:45 pm

Karmok és Agyarak

- Már csak egy! - dünnyögte halkan maga elé. Ezt az éjszakát már befejezettnek tekintette, hiszen a műszakot csak elkezdeni nehéz, utána rögvest itt a vége. Szívesen eltűnne már innen, de a váltást csak meg kell várni. Lassan lépdelve rugdalja maga előtt a koszt, amit olyannak néz, hogy nem tapad rá a lábbelijére. Alig kezdődött az őrség, de a fegyvereit már megunta babrálni és köpéssel is eltalált már minden érdekesebb célpontot. Papírfecniket, üres üvegeket, eldobott nadrágot és valami állat leszakadt farkát. Legalábbis Zache annak nézte. Bár meg volt győződve arról, hogy tegnap még nem volt itt.
A csoszogó léptek zaja gyorsan felkeltette a Vadász figyelmét, hiszen itt minden vagy aludt, vagy döglött volt, ami meg nem, igyekezett hangtalanul átverekedni magát a kerületen. Még egy hajléktanforma fickó. Zache csak remélte, hogy a többi nem kel fel, mert abból általában balhé van, ő meg dolgozhat. De az alak mintha őt szemelte volna ki. Talán útbaigazítást akar. Amikor azonban a jövevény a férfi kabátjába kapaszkodott, az egyből mozdult. Bal kezével megragadta a koldusforma bal csuklóját, majd hátralépett, ezzel tartva a távolságot és a másik mindkét kezét tisztes távolban tartva magától. Jobbja egy pillanat alatt a kése markolatán volt. Hiába, a begyakorolt mozdulatok már reflexből jönnek az ő fajtájánál. De mikor látta, hogy a másik inkább csak részeg, vagy bolond, mintsem támadó szándékú, eleresztette a karját és lépett még egyet hátra. Már csak azért, mert jobb tartani a távolságot az ilyenektől. Büdösek is, meg ki tudja, miféle dolgokat hordoznak magukon. De az alak csak szeretett volna közelebbi kontaktusba kerülni hősünkkel.
- Mi a fenét..? - kezdett volna bele gyors monológjába a határokról, mikor egy ismeretlennel, pláne egy saltusival találkozik valaki, mikor a másik elkezdett habogni valami üldözőkről és egy dobozt kezdett el nyomkodni Zache kezébe. Mindeközben persze kapaszkodónak nézte újfent a Vadászt, ami neki nem volt kimondottan kellemes. A dobozt baljába vette, jobbjával pedig igyekezett magától eltartani a fickót.
- Ki üldöz? És mi ez itt?
Közben a dobozt az idegen elé tartotta, hogy amaz tudja, miről is beszél. Kicsit úgy beszélt hozzá, mintha elmeroggyant lenne, mert hát ki tudja, lehet, hogy tényleg az.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Dec. 01, 2015 8:53 pm


Zache Wen- Karmok és Agyarak

Az öregnek úgy járt a karja, mint a cséphadaró. Hátratántorodott, és nyilvánvalóan azon volt, hogy elessen. Sikerült is neki, hangosat puffanva érkezett egy rozzant és ázott papírdoboz mementójára. Szemei akkorára nyíltak, mint egy-egy csészealj. Méghozzá a nagyobb, és rútabb fajtából. Az egyik patkány otthagyta a társait és közelebb ügetett, hogy megnézze, mi pottyant az ő kis birodalmukba. Leginkább arra lehetett kíváncsi ehető-e az öreg.. vagy legalábbis az lesz-e hamarosan.
- Mindenképpen meg kell védeni. Mindenképpen, mindenképpen mindenképpmindenmindkpp.....-motyorászta magában egyre halkabban és halkabban. Felhúzta aszott, pipaszár lábait, és saját magát átkarolva hintázni kezdett. Úgy remegett, mintha magas láz kínozná. Nyilvánvalóan nem volt már magánál, de a jelek szerint az ártalmatlanabb fajta bolondokhoz tartozott. Tekintete lázasan pásztázta a környéket, bár az utcák körülöttük üresnek rémlettek, még csak a kóbor macskák sem járták a szűkös sikátorokat. Úgy tűnt, az öreg képzelődik.
- Az én kis fiacskáim... a vagyonom... mindenem, mindenenmdenemmmndnn...- Az összemosódó motyogásból időnként értelmes szavak szüremlettek elő.- csak a pénz, a pénz, a pénz...a minden, az állandó, a törvény a törvény felett....
Az öreg vadul rázta a fejét, mutatóba maradt pár szál vörhenyes haja őrült virtustáncot járt a levegőben. Aztán tekintete üvegessé vállt, és lassan, mintha csak fájós háta miatt nehezen hajolna előre, megdőlt és elterült Zache lába előtt.
A koszlott rongyok miatt nehéz volt észrevenni, de a meghatározhatatlan színű ruhadarabon még szinte friss vörös foltok verték vissza nedvesen a gyér utcai világítást.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zache Wen
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Vadász
Mana:
130/130  (130/130)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Dec. 01, 2015 10:06 pm

Karmok és Agyarak

Hogy a fickó elesett, az nem kimondottan zavarta. Az sem érdekelte, mennyire játszott ő közre ebben azzal, hogy ellökte. Az efajta népség legyen csak jó távol tőle! Persze, van egy kis felsőbbrendűségi érzése, de melyik saltusi rendfenntartónak nincs? Az viszont jobban bosszantotta, hogy az idegen mindenfélét hadovál össze-vissza, s habár Zache már eldöntötte magában, hogy az illető bizonyosan félkegyelmű, elméjének furcsa volt, hogy nem fogja fel az értelmesnek tűnő szavak jelentését.
~ Fiacskáim? Pénz? ~ Maximum az utóbbi lehet a dobozban, de abból se sok. Megrázta a míves darabot, hátha rájön, mi lehet benne, de figyelme hamarabb fordult az elterülő férfi irányába. Vér. Az sose jó jel. Miért kellett ez? Pont itt? Legszívesebben belökné a csatornába most azonnal és legyen más gondja. De valamiért mégis leereszkedett a mozdulatlan test mellé a mocsokba. A dobozt a testre helyezte, baljába vette Villanópisztolyát, jobbjával pedig szakszerűen tapogatta ki a férfi testét, sebeket keresve. Jó lenne megtudni, mi végzett vele, ha netán újra megjelenne az üldöző, amely a jelek szerint igenis létezhet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Kedd Dec. 01, 2015 10:21 pm


Zache Wen- Karmok és Agyarak
Sem pénzcsörgés, se semmi. A doboz mintha üres lett volna, és legalább annyira könnyű is volt. A megboldogultnak a jelek szerint mégis sokat számított.
Amint a test elterült a kövön, a patkányok megkezdték lassú és pimasz cserkelésüket a friss, meleg húst ígérő hulla felé. Ezen a környéken talán túlzottan is bátrak voltak a kis dögök. Alig pár arasznyira surrantak el Zache csizmája mellett, egyikük máris a dobozt szagolgatta, majd hátrasunyva a fülét eliszkolt.
A hulla elég gyorsan hűlt, de ez inkább faji sajátosság volt, mint az időjárás hibája. Koszos rongyaiból olyan sok rétegnyi volt rajta, hogy a sebek akár fél órával korábban is keletkezhettek, annyi rétegen kellett átrágnia magát a vérnek, hogy megjelenjen. Az öltözék, illetve öltözékek korát megállapítani lehetetlen volt. Viszont redői között érdekes dolgok lapultak. Pár érme, egy szandáltalp, szárított halak és rengeteg morzsa, kosz és szutyok. Azonban mélyre ásva a szövetekben, a legalsó, elvékonyodattabbakon már látszott az, aminek különös módon a felsőkön nyoma sem volt: hosszú, átlós hasadások. Mélyek és nagyon precízek. Az öreg háta tulajdonképpen csíkokra volt metélve, csoda volt, hogy ott helyben nem fordult fel.
A laerrel nagyon csúnyán elbántak, méghozzá garantálva, hogy szenvedése ne maradjon abba túl hamar. De nincs az az értelmes bűnöző, aki ennyi időt vesződne egy nincstelen koldusral.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zache Wen
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: Vadász
Mana:
130/130  (130/130)
Játékmód:

TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   Szer. Dec. 02, 2015 11:44 am

Karmok és Agyarak

A doboz, miután üresnek tűnt, gyorsan érdektelenné vált Zache számára. A test átvizsgálására és a patkányok elhessegetésére több gondot fordított, mintsem arra, hogy megfigyelje, milyen hatást vált ki a helyi ökoszisztéma koronázatlan királyára a doboz és/vagy annak tartalma. A Vadász gyorsan leküzdötte az undort, amit a kutakodás közben érzett, mikor meglelte a sebeket. Mivel a több réteg ruha alatt voltak, két magyarázat jutott hirtelen az eszébe. Vagy valaki megtámadta, a csapzott külsejű fickó ezután felöltözött és menekülni kezdett, vagy valamiféle mágia lesz a ludas. Akárhogy is, ez egyelőre gyilkosságnak tűnik, bár egy laernél a karmolások az önkezűséget sem zárnák ki, de lenne az alak valóban annyira zakkant, hogy a lassú elvérzést választaná önkéntes halálnemnek? Ezt a lehetőséget első körben mindenképp kizárhatjuk.
Zache zsebre vágva a dobozt felegyenesedett és benézett az utcába, ahonnan a fickó érkezett. Nem látott semmi gyanúsat mozgolódni, persze ez nem jelenti azt, hogy nincs ott semmi. Villanópisztolyát továbbra is baljában tartva jobbjába vette a K-KP06-osát. A kékacél-köpenyes töltények bármit megállítanak, s így, hogy nem tudni, mi jöhet szembe, ez a legmegfelelőbb választás. Lassan indul el a sikátorban, jobb vállával a falhoz közel, hogy egyik oldala legalább védve legyen egy hirtelen támadástól. Nem tudni, honnét jött pontosan a férfi, így nagyon összpontosítania kell a saltusinak, hogy akár apró jelekből rájöhessen, hol kell keresnie valami újabb nyomot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Utak és utcák   

Vissza az elejére Go down
 
Utak és utcák
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
 Similar topics
-
» Utcák és terek
» Bronx utcái
» Sunagakure utcái
» Utcák és terek
» Kumogakure Utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Domhan :: Központ-
Ugrás: