A Világok közti Világ (Béta fázisú FRPG)
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 A Hóbortos Vadalma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Gemorick
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Saltusi Lovagrend nagymestere
Mana:
1200/800  (1200/800)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: A Hóbortos Vadalma   Csüt. Júl. 30, 2015 5:16 pm

Az Istalrini legendárium szerint a város legrégebbi fogadója a meglehetősen komikus névre hallgató Hóbortos Vadalma. A névadás mögött bizonyára rejlett valami ok vagy misztikus történet, de már már elveszett a múlt ködében. Az viszont szinte bizonyos, hogy a város egyik legrégebbi épülete, úgyhogy legalább hat, de lehet hogy még több évszázadra tekint vissza. Kész szerencse, hogy az, aki megálmodta ezt az ivót nem sajnálta a pénzt, és a távoli hegyekből bazaltkövet hozatott, hogy abból húzzák fel az épületet. A Vadalma eredetileg egy szintes, lapos, hosszú épület volt, oldalt egy istállóval, de már már annyi plusz emeletet és melléképületet ragasztottak hozzá, hogy régi alakja épp csak elősejlik alóla. Mára három és fél plusz szinttel bővült felfelé, egyel-egyel oldalra, kapott egy tisztességes, kőből emelt istállót, és még egy kis kerthelyiséget is kialakítottak az épület mögött. A legutolsó renováláskor sötétkékre festett, a házon jócskán túlnyúló tetőt kapott, ráadásként pár remekbe szabott, sárkányt mintázó ereszdíszt is.
Mivel hosszú történelme alatt mindig ivóként funkcionált, magát az épületet szerencsére mindig karban tartották, így pár, jelentéktelenebb változtatáson kívül nem nagyon volt soha szükség komolyabb renoválásra. a Vadalma tehát megőrizte méltóságteljes külsejét, csak úgy árad belőle a történelem és az alkoholszag. A főépület tehát téglalap alaprajzó, balra kibővítve egy konyhával, jobb oldalon meg egy raktárral. Az emeleteken kivehető szobák találhatóak, melyek ára meglehetősen borsos, hiszen mégiscsak a Vadalma a leghíresebb Istalrinban. Minden szoba jó 10-12 négyzetméter alapterületű, és nem az a poloskaszállás, ami a legtöbb ivóban szokott. Az itt megszállókat kényelmes, megvetett ágy várja, és minden helyiség bőven kap fényt a színezett ólomüveg ablakokon keresztül, sőt még egy nagy dézsa is rendelkezésre áll, ha netán valaki mosakodni szeretne. A szobákat összekötő, hajópadlóval burkolt folyosókon jó eséllyel összeakadhatunk valakivel aki épp a söntésbe siet. Természetesen a földszinten található, úgyhogy le kell baktatni a jól karbantartott tölgylépcsőn magához az ivóhoz tartozó galériára.
A Vadalma mindig tele van, és a sarokban lévő dobogón szinte mindig akad egy-két zenész, hogy a vendégeket szórakoztassa, akik vagy a dobogó előtt, vagy pedig fent a galérián álló asztalok mellől élvezik az italukat és a muzsikát. A helyiséget hatalmas rézgyertyatartók világítják meg, a padló és az asztalok makulátlanok.
Rendelni a pultnál lehet, ahol megtalálhatjuk a vaskos fóliánst, ami az összes itt felszolgált ital nevét és leírását tartalmazza. Ha azonban törzsvendégek vagyunk, akár az egyik csinos pincérlánynál is leadhatjuk a rendelést. A fogadó jelenleg a Treimon család tulajdona, és a lent, a pultnál mindig összeakadhatnak a vendégek a három fivér egyikével.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Kedd Nov. 24, 2015 10:20 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent

A Vadalma, a híres-neves Hóbortos Vadalma, melynek hírnevével talán csak a Geliar vetélkedhet Domhanon. Kék tetejéről ragyogva verődött vissza a kora délutáni nap fénye, épp eleget elnyelve ahhoz, hogy akinek a szemébe jut, annak ne okozzon kényelmetlenséget. Már kintről hallani lehetett a benti mulatozást és jókedvet. Mondjuk ez nyitott ablakoknál annyira nem meglepő... Mindenesetre a fogadó jó szokásához híven szinte teljesen tele volt, itt-ott volt egy üres asztal, hiszen nem akarjuk az új érkezőket eltántorítani azzal, hogy nincs üres! Bár a laerek pont nem az a népség, akiket érdekel, ha egy asztal foglalt-e vagy sem, de ez mellékes. Lényeg a lényeg, a felszolgálók sürögtek-forogtak, a muzsikusok éppen új dalba kezdtek bele, melyet egy ember vagy egy elf eleinte talán szomorúnak gondolt volna, de egy hirtelen váltás után ismét a jól megszokott hangos jókedv áradt belőle. Egyszóval: a Vadalma volt minden laer kocsma leglaerebb darabja.
A belépő Tarassian és Ceirran hangos üdvözlésre bátorította a csapost:
- Adjon az Égi jó egészséget! Mivel szolgálhatok? - kérdezte egy barátságos mosollyal megtoldva.


A hozzászólást Talamh összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 25, 2015 1:26 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szer. Nov. 25, 2015 11:02 am

Szinte repültem Ceirran mögött ahogy félkezével a bal karomat maga után ráncigálva vágtatott át a városon.
A laer városok egészen mások mit Domhan, az utcák tágasabbak, az laerek kedvesebbek,nincs akkor tülekedés és a zaj is inkább csak aláfestés mint mindent kitöltő zsivaj.
Eddig csak kétszer voltam Istalrinban, egyszer anyám hozott el minket mikor a házteteje beomlott mert,hogy hogy nem egy sziklányi kődarab landolt a tetején, valószínűleg egy dühödt laestat jóvoltából. Akkor az egyik nagynénémnél szálltunk meg, arra az egy hétre amíg a tetőt kijavították. De már akkor is nagy benyomást tett rám a város. Másodjára egyéni bolyongásaim alkalmával jártam itt, a járókelőket faggatva,hogyan lehet egy átkot semlegesíteni, mindezt persze még az előtt, hogy inasnak álltam volna, ezért aztán nem álltam meg bámészkodni a hangszerüzletek előtt. Most szívesen bepótoltam volna ezt a mulasztást, de Ceirran vasmarka nem engedett és tovább rángatott.
Végül megérkeztünk barátom otthonához és templomához,amit annyit emlegetett. Csinos kis épület volt, sok érdekes részlettel.
Meg se állva rontottunk be az ajtón.
- Szép jó napot! - viszonoztam a köszönést, de a többit inkább Ceirranra bíztam, elvégre ő az őshonos.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szomb. Nov. 28, 2015 11:11 am

A kor, a történelem és a pár száz év alatt alkoholban pácolódott fa mennyei illata. Imádtam a Vadalmát. Az ivó volt igazából Istalrin legnagyobb temploma, és sokkal nagyobb népszerűségnek is örvendett, mint az eredeti.
Ugyan még csak kora délután volt, a műintézményben azért jó két tucat vendég tartózkodott. Ez persze semmi ahhoz képest, amennyi esténként várható, de azért figyelemreméltó. Az otthonos hangulat tehát megvolt.
Vigyorogva szalutáltam az emelvényen unatkozó két muzsikusnak, akik meglehetősen ismerősnek rémlettek (Talán a Geristion fivérek? Rég jártam, Istalrinban, na...) majd egyenesen a pulthoz léptem.  Nierdin Terion volt a pultnál, akit mondanom sem kell, már elég régóta ismertem. Abban azért nem lehettem biztos, hogy ő is emlékszik rám, elég sok vendégfellépő járt a Vadalmában az  évek alatt. Mondjuk kevesen voltak olyan tehetségesek mint én. Na mindegy, mindenesetre felöltöttem legszélesebb mosolyomat.
- Szép napot, Nierdin, kaphatnánk egy-egy nagy pohárnyi Toklászszőlőháncsos KékHajnalt?
Ezen italt nem sokan ismerték, csak Istalrin igazi lakói és törzsgyökeres ivójárói. Egy-egy ilyen ital ismerete igazi ajánlólevél volt egyes kocsmákban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szomb. Nov. 28, 2015 2:17 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent

- Két KékHajnal, máris! - mondta kissé meglepetten Nierdin, de hangján nem a megütközés, hanem inkább az öröm volt kivehető. Lehajolt az italok alatt elhelyezett kisebb szekrényhez, és óvatosan kivett belőle egy poros üveget. Poharakat helyezett a páros elé, de mielőtt töltött volna a muzsikusok felé kiáltott:
- Két pohár KékHajnal volt fiúk! Nem kell ezt honorálni valamivel? - kérdezte egy nagy hahotával megtoldva. A zenekar csak elmosolyodott, és máris belekezdtek egy gyors tempójú, mégis lágy hangzású dalocskába. A közönség éljenzett, majd nagyot húztak poharaikból.
- Egészségetekre! Nos, mi járatban?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szomb. Nov. 28, 2015 5:51 pm

- Köszönöm! - mosolyogtam vissza a kocsmárosra. Egy pohár KékHajnalt tartottam a kezemben. Eddig csak pár regényes történetben hallottam róla, mikor a nagy hősök mielőtt küldetésre indultak volna, mindig felhajtottak egy korsónyit. Na, de ,hogy létezik is...
- A hegyekbe tartunk fáért. Barátom muzsikus,én pedig hangszerész volnék, bár még mindketten csak tanoncok vagyunk. A fa pedig a lantjához kell. Van egy fejszénk, két gyászdarazsunk és egy ünnepünk amire még vissza kéne érnünk Domhanba. Nem épp ideális felszerelés, de megoldjuk.- vigyorogtam.
Huh, na ez aztán itóka...! A fejemben száguldoztak a gondolatok, tervek és lehetőségek. Még pár ilyen és elragad a végtelen boldogság és hiperaktivitás, és a végén még galéria korlátjáról lógva fogok hintázni, fejel-lefelé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Nov. 30, 2015 7:03 pm

-Végtelen hála és köszönet. - vettem át a korsónyi remek nedűt, majd kényelmesen helyet foglaltam a pult előtti székek egyikén. A muzsikusok rá is zendítettek egy fülbemászó hazai dalocskára. Természetesen ismertem. Még szép.
- Óh, csak nem a Fűzfák alatt, hajnal fényén? - érdeklődtem vigyorogva. Magam is igen jól tudtam játszani a művet, ha nem is ugyan ezeken a hangszereken: Sem a szöghárfa, sem a ciszter nem volt a kedvencem. Ugyan mind a kettő elegáns hangszer volt, nem tudtak túl nagy hangtartományt lefedni. Csak halkan jegyzem meg, de személy szerint úgy éreztem, túl finomkodóvá teszik a dalokat. Persze, lehet, hogy csak az dalnoki önérzet szólt belőlem.
Vidáman bólogattam Tarassian szavaira.
- Pontosan, pontosan. Bár Tarassian egy csöppet eltúlozza a dolgot. Nem kell nagyon sietnünk, bőven van időnk oda és visszaérni is.
Nagyot kortyoltam az italból, és rögtön éreztem is, ahogy a torkom, tüdőm, gyomrom, sőt a szemeim is kellemesen bizseregni kezdenek. Most meg tudtam volna írni egy egész hőskölteményt.
- De akármennyi munkák is van, mindenképp be kellett néznünk a Vadalmába. Sok helyre kell beköszönünk, ha már itt járunk. - A vadalma alatt persze a kerületet értettem, hiszen a Laerek nagy része megtiszteli azzal legrégebbi műintézményét, hogy a teljes nevén nevezi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szer. Dec. 02, 2015 10:12 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


 - Pont most akartok a hegyekbe menni? Ezek szerint még nem hallottátok... A laestatok aggasztóan nagy számban vannak jelen. Asmerion óta nem láttunk ennyit! Attól félünk, hogy ismét megpróbálják...
 - Ugyan már Nierdin, beszélsz itt butaságokat! - szólt közbe egy közeli laer - Két napja jöttem le a hegyekből, nincs ott semmi! Jó hát van egy pár vad gyászdarázs, de azok sem bántanak senkit! Ne próbáld fölöslegesen megrémiszteni a fiúkat! - egy vidám kacajjal zárt, majd nagyot húzott korsójából.
 - Én csak azt közlöm, amit az őrök mondanak nekem Lédac. Van egy ismerősöm az őrségben, az ő bátyját a múlt héten vezényelték ki oda! Csak egy jött vissza, és az is egy egész hordáról számolt be!
 - Ja, persze. Én meg mindjárt kéregszínűre festem a hajam, megtanulok hosszú fület növeszteni és indulok a következő elf királyválasztáson! Nincs mitől tartani fiúk, mondom, két napja jöttem le onnét gyalogszerrel, és nem volt ott semmi!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Szomb. Dec. 05, 2015 8:14 pm

Asmerion. Minden kis lear meghallgatta már esti meseként a hősies Asmerion önfeláldozásának, és hatalmas laestat hordák támadásának történetét.
Ami azt illeti, nem igazán hittem ebben az újragyűlő horda dologban.Mikor még a tanyákon laktam,majd minden évben jött valaki, aki hatalmas laestat hordákról mesélt. Elismerem néha 4-5 tényleg összecsapódott de éppen ezért járták az őrök nagyobb csapatokban az erdőket, hogy ezeket szétkergessék, de rendszerint az ilyen hordák maguktól felbomlottak a rivalizálásnak hála.
- Ami azt illeti, amúgy sem akarunk sok időt ott tölteni, vagy nagyon a hegyek mélyére menni. Kivágjuk az első fát ami szembe jön és megfelelő, aztán jövünk is vissza. Eszünk ágában sincs magunkat fölös veszélynek kitenni, ok nélkül, persze.- vigyorogtam, a poharam pereme felől. - De hálásak vagyunk a figyelmeztetésért, óvatosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 8:50 pm

Türelmesen és kútmély érdeklődéssel hallgattam a illusztris eszmecserét a leastatokról, a dühöngő hordákról, a hegyekről lezúduló, ártatlan és mit sem sejtő laereket aljasul környékező végveszélyről, ami már minden bizonnyal ott lopakodik, sőt..! sunnyog! a következő lankás, fákkal teleszórt domb mögött.
Bár sejtettem, hogy békés utunk lesz, azért elhatároztam: hazaérve vérengző, habzó pofájú lasetatok tömeges támadásáról szóló majd' hiteles visszaemlékezéseimmel fogom szórakoztatni a Geliarba betévedőket. Más kérdés, hogy mennyire fognak hinni neked, kedves Ceirranom. Némi gondolkozás után kisütöttem, hogy ez a kérdés tökéletesen irreleváns. Azoknak, akik a realitás talaján vidáman trappolva szokták hallgatni elbeszéléseimet, nem fogok csalódást okozni: úgyis megszokták a művészi handabandát tőlem. Mellettük úgyis akadnak majd olyanok, akik készségesen hajlandóak a hőst meglátni szerény személyemben.
- Ha esetleg sikeresen pályáznál a koronára, ne felejts értünk küldetni: szívesen lennék udvari énekmondó, meg ilyenek. - emeltem Lédeacra a maradék italomat, majd a nemes nedűt lendületesen ledöntöttem a torkomon és egy hosszú másodpercig elégedetten, lehunyt szemmel élveztem, ahogy az ital letekereg a gyomromba, magával rángatva öt-hat féle nyári gyümölcs aromáját. Mikor felnéztem, tekintetem rögtön a saltusi gyártmányú óra számlapján akadt meg. felszisszentem.
- Tarassian...-fordultam társam felé óvatosan. - mennyire van gyakorlatod éjszakai repülésben?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 9:11 pm

- Hogy mondod kérlek? - meresztettem nagy szemeket Ceirranra- Este repülni azokon a darazsakon? Látnak azok a sötétben?
Aztán jobban belegondoltam a dologba. A sötéttől sosem féltem, és ha az orromig se látok, legalább nem látom a darazsat, amin ülök. Akkor végül is olyan, mint egy ló, nemde? Acléan is azt mondta, hogy időben érjünk vissza, tehát ha hamarabb indulunk, akkor hamarabb végzünk. Valamint akkor Ceirran se költi el minden pénzünket, ha nem marad itt estére.
Mire ezeket végig gondoltam, egészen megjött a kedvem.
Felhajtottam maradék italom, felpattantam, az italok árát odaadtam a mindig jó kedélyű kocsmárosnak és barátilag hátba vágtam Ceirrant.

- Gyere, hát barátom! Másra se vágyom, mint hogy jóféle esti levegőt szippantsak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 9:37 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent




Nierdin fölhúzta a szemöldökét a furcsa javaslatra. Mit akarhat ez a két suhanc csinálni egész délután és este, ha éjszaka akartak repülni? Nem áll ez össze sehogy. A pénzt mindenesetre elfogadta, de nem hagyta szó nélkül a dolgot:
 - Aztán mit csináltok ti egész este, hogy éjszaka akartok repülni? Nem vagyok egy nagy ismerője a darazsaknak, de az éjszakai utazásra betanítottak nagyon drágák ám! Főleg, ha még egy málhásat is bérelni akartok! Javaslom maradjatok itt az éjszakára, úgyis olyan jó a hangulat! Nem igaz fiúk? - kiáltotta a végén. A kocsma hangos beleegyezését adta, majd mindenki nagyot húzott italából. Lédac is felhörpintette sajátját, és széles mosollyal az arcán fordult oda a pároshoz.
 - Ne is hallgassatok rá, még az árnyékától is megrémül! Ha annyira a hegyekbe akartok menni, akkor veletek tartok. Hátha megtalálom azokat a laestatokat! - kiáltotta hahotázva.


(Tarassian, kérlek 10 arany költését jegyezd fel a Vásárlások fórumon!)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 9:54 pm

Lekönyököltem a pultra és elmélkedve számláltam egy pillanatig fejben, majd Nierdinre pillantottam és elővettem legmegnyerőbb mosolyomat. Nem volt nehéz, fűtött a büszkeség, hogy ilyen hamar jutottam a helyes eredményre, pedig a számtan számomra mindig is olyan volt, mint szalmakalap egy szamárnak: ha nagyon nagy szükség van rá elviselem, de egyébként rohadtul felesleges.
- Na mármost, jó uram, ha mi azonnal elindulunk darázsháton, négy, esetleg öt órába is beletelik mire a hegyhát azon részéig érünk, ahol már nem csak suhogánynyírek, hanem szép, öles hársplatánok is nőnek. Addigra meg már sötétedni fog... szívem szerint persze nem tölteném az éjszakát a lombos ágak baldachinja alatt, ha esetleg itt vagy a régi patrónusomnál is múlathatnám az időt, de ez a jó és elszánt ifjú, itt, mellettem...- veregettem meg Tarassian vállát barátian- kicsit túl komolyan vette a mecénásunk által szabott időhatárt.
Magam is leszámoltam a fizetséget a pultra, majd nyújtóztam egy jólesőt, miközben fél füllel azt hallgattam, hogy játsszák a muzsikusok a Sima modorú pókok keringője című vidám nótát.
Na már most, úgy áll a dolog, hogyha egy Laernek, öt éves kortól felfelé valaki lehetséges kalandot emleget, akkor az illető vagy félvér vagy félkegyelmű ha nem buzog fel benne rögvest a harci láz, nem harsan meg a koponyájába épített apró katonazenekar.
Na meg hát, ha a bátorság is szóba kerül... és mi lenne hősiesebb, mint kint éjszakázni a laestatoktól (minden bizonnyal) hemzsegő erdőben? hm? naugye, hogy semmi.
Úgyhogy személy szerint vidám vigyorral biccentettem Lédacnak, fel sem merült bennem, hogy elhamarkoadott beleegyezésem talán túlzottan is rózsás kedvem elburjánzott és elhamarkodott termése lenne.
- Nierdin uram - ezen a ponton kiviteleztem egy kecses és kacifántos meghajlást, olyasfélét, amikkel sikerült kabinetalakítások után köszöntik híres színészek a nagyérdeműt- hálásan köszönjük a vendéglátást. Hazafelé még feltehetően betérünk.
Ezzel az optimista végszóval sarkon fordultam, hanyagul tisztelegtem a fogadó közönségének és ruganyos léptekkel célba vettem az ajtót, amin túl, a házak felett, még a délutáni ég kevéssé heroikus bárányfelhői úszkáltak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 10:02 pm

Cierran nyomában én is kiléptem az ajtón. Búcsúzóul intettem még a kocsmárosnak,majd feljebb húztam le-le csúszó általvetőm szíját.
Felzárkóztam Ceirranhoz.

- Akkor most, irány a darázs kaptár? -kérdeztem lelkesen, csakhogy biztosra menjek- Vagy ezt fészeknek hívják? Vagy talán istállónak?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Hétf. Aug. 15, 2016 10:12 pm

Ceirran Carason, Tarassian - Egyszer fent, másszor lent


Lédac szintén fizetett, majd biccentve távozott, de még mielőtt kilépet volna a duóhoz még egyszer elkiáltotta magát, hogy egy hangos "Jó szórakozást!" keretében távozzon. Az ivóból még kiszűrődött az éljenzés és a zene, mikor becsapta maga mögött az ajtót. Vidám tekintetét kedvenc laer párosunkra vetette, és miután alaposan megnézte őket magának (vagyis egy-egy pillanatot szánt mindkettőjükre) úgy érezte, hogy neki is ideje lenne csatlakoznia a társalgáshoz.
 - A fiatalkori önmagamra emlékeztettek - mondta távolba révedő szemekkel - Fejjel előre, a veszélyre fittyet hányva belevetni magad egy nagy kalandba... Én mondom ez az igazi laer élet! De Nierdinnek annyiban iagza volt, hogy nem kell annyira sietni. Gyertek, meghívlak titeket vacsorára, aztán majd a szabad ég alatt töltjük az éjszakát! Mégis csak hősiesebb, nemdebár? - kérdezte kuncogva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ceirran Carason
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Muzsikusa
Mana:
165/165  (165/165)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Csüt. Aug. 18, 2016 12:34 am

Namármost, művészember nem szeret egyedül lenni, Tarassian pedig nem tett ki önmaga egy egész közönséget. Ezért, azt hiszem nem nagyon lehet hibáztatni. Egyébként is, lassan már túl rég óta ismert és nevezhette magát büszkén a barátomnak ahhoz, hogy a végén arra vetemedjék, hogy felcsapjon önkéntes kritikusomnak. A gondolattól azon nyomban össze is rezzentem, olyan arckifejezéssel, mintha épp most értesítettek volna egy igen kedves nagynéném halálhíréről. Mivel szívesen elkerültem volna a magyarázkodást, gyorsan ki is húztam magam és felöltöttem szokásos, utcai mosolyomat (nem az ünnepnapi, és nem a fénylő széria. Ez csak olyan mindennapi, persze ettől még igen bizalomgerjesztő mosolyféle volt).
Hol is tartottam?- Vettem fel magamban monológom fonalát. Ja, igen, a társaságnál, - nevezzük nevén- Léderacnál, akit minden bizonnyal még az újdonság erejével fog fejbevágni tehetségem,  leginkább aképpen mint egy emeletről kidobott tálalószekrény teszi egy keszekásszal.
Ha már a művészemberek tulajdonságait emlegettem, mint minden sorsátram, én sem mondtam soha nemet vacsora, ebéd, reggeli, tea esetleg hé, maradt egy kis kenyérhéj a bolt hátuljában tegnapról!- meghívásra. De mivel most nem voltam egyedül, kénytelen voltam adni a demokrácia látszatára és kérdőn Tarassianra tekintettem, miközben, szép tyúkléptekkel már meg is indultam előre. Az előre, ugyebár, kevéssé konkrét irányjelzés: az én előrém olyan diplomata volt, hogy egyszerre mutatott a gyászdarázskaptárak és mondjuk ifjúságom színtere, a Sárga Kavics irányába.
- Részemről megtisztelő lenne, de e-e-elméletileg fontos ügyben rohanunk épp  fékevesztetten a vesztünkbe, úgyhogy a választást áttestálom bajtársamra. - ezzel Tarassian vállára csaptam, hogy biztos ami biztos, jelezzem, továbbra is ezt a laert értem mondatom tárgya alatt.
Sok éves gyakorlattal elérheti valaki az ékesszólásnak azt a rendkívüli fokozatát, mikor azt érezteti a hallgatósággal, hogy ő bizony rendes-udvarias emberként hagyott lehetőséget a másiknak megszólalni, csak az (minő kár), nem élt a lehetőséggel, miközben igazság szerint épp csak nem peckeltük ki a száját egy fél dinnyével.  Namármost, ehhez figyelni kell a másik légzésütemére, arra, hogy mikor botlik meg valami szellemi faágban a figyelme, és lecsapni, mint egy részeg kadmet a hittérítőt. Az sem hátrány, ha egy jó ideje ismerjük a másik felet, és végső esetben nem átaljuk bokán rúgni, miközben épp megszólalna...
- De azt hiszem...- siettem hát leszögezni- a mai hosszú repülés után egy vacsora tényleg nem lenne a világ vége. Itt van a közelben egyébként is a Görbe Vasszög, na meg Kavics is. Előbbi illusztris csapszékben a káposztás ürühúst, utóbbiban a sülthagymás lepényt ajánlanám.


(bocsánat a kuszaságért, de ha megnézitek mikor írtam....)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tarassian
Játékos
avatar


Adatlap
Rang: A Geliar Hangszerkészítője
Mana:
195/195  (195/195)
Játékmód: Vad

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Csüt. Aug. 18, 2016 9:34 pm

Már éppen lelkesen indultam volna az irányba, amerre a kaptárakat sejtettem, mikor Lédac kiáltása megállított. Ami azt illeti hősiesnek hősies, és ha meg is hív minket vacsorára, legalább nem az én pénztárcám bánja, amit Ceirran minduntalan agresszív támadásoknak tesz ki.
- Nagy örömmel vennénk mind a vacsorát, mind a társaságod - egyeztem bele Lédac ajánlatába.- Inkább a Kavics. -tettem hozzá Ceirran mondókájához. - Őszintén szólva nem kedvelem a káposztát, sőt idegenkedem tőle. Míg a hagymás lepény köztudottan elronthatatlan és finom falat.
- Akkor hát vezess minket Ceirran!
- Mondd csak Lédac, ha annyira ismered az erdőt, megtudod, mondani, hol találunk egy jóféle lantnak való fát? No persze, nem valami százéves platánt vinnénk haza, a kisebb talán jobb is lenne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Talamh
Admin
avatar


Adatlap
Rang: Föld Őrzője
Mana:
5000/5000  (5000/5000)
Játékmód: Ádáz

TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   Pént. Aug. 19, 2016 7:40 pm

Ceirran Carason, Tarrassian - Egyszer fent, másszor lent


Folytatás: Istalrin utcái
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: A Hóbortos Vadalma   

Vissza az elejére Go down
 
A Hóbortos Vadalma
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Domhan :: Világok :: Laederran :: Istalrin :: 14. Kerület: A hóbortos vadalma-
Ugrás: